Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
779 1550: zab a királyné lovainak (Sz: U IV. 874); 1599—1600: ugyanez Vitéz Mihály lovai számára (Hurm. XII. 503. 687. 804: XV 1. 749): 1608: ugyanez (Sz: U VI. 1071. ill. hely biztosítása szabad szász falvak mezején a fejedelem s udvara lovainak füvelésre (Bruck.-gy. N. 5, Zimmermann 82); 1667: Szeben haladékot kér a széna és abrak szállítására. (KJ: M, Szeben -1. Apafi Mihály, 1667. október 7.) 78« 1653: MVH 271" 5. 781 1654: MVH 272. 782 |646: TT 1893: 515. 783 1626-ban Bethlen vizslákat szereztet be magának a szebeni polgármesterrel (Sz: U VI. 321), I. Rákóczi György Brassóból rendel kutyákat (1642: TT 1893: 308 9; 1643: TT 1893: 314). _ 784 ii. Rákóczi György 1652-ben agárgondozóinak küldet posztót Kolozsvárról (Kv. III. 313). 78? I. Rákóczi György 1633-ban aziránt intézkedik Besztercéhez, hogy küldjenek hozzá medvecsapda készítésében jártas mesterembereket (Hurm. XV/2. 999). 1645-ben és 1646-ban hajtókát rendeltet vadászataihoz (Hurm. XV/2. 1143; TT 1893: 512—4); ugyanígy fia 1652-ben (MVH 270. D. 8). 786 K—B-lt. (I. Rákóczi György—Bethlen Ferenc, 1637. március 26.) 787 Vitéz Mihály 1599—1600-ban több ízben követel fahordó szekereket Besztercétől (Hurm. XII. 495—6, 543—4, 804). Báthori Gábor 1608-ban arra utasítja Kolozsvárt, hogy adjon szekereket a Kolozsmonostorról Gyulafehérvárra küldött borok szállítására (Kv. III. 33). Bethlen 1615-ben Szebentől vár szekereket s lovakat (Sz: U V. 1458), 1619-ben Kolozsvártól, lakodalomra hozott halak szállítására (Kv. III. 207). I. Rákóczi György 1643-ban Brassóval adat szekereket s lovakat az udvar utazásához (TT 1893: 515); Fia 1652-ben Marosvásárhelytől követel lovakat szekerei elé (MVH 270. A. 2), 1653-ban Szebentől szekereket fuvarozásra (Sz: U VI. 575). Barcsai 1659 nyarán Kolozsvárral szállíttat ablaküvegeket a gyulafehérvári palota helyreállításához (Kv. III. 453). I. Apafi Mihály 1663ban két ízben is Szebentől, ill. az ottani polgármestertől sürget szekereket és lovakat (RAKL: Tgy: 1663. augusztus 15., szeptember 4.), 1678-ban szintén onnan vár szekereket az udvar költözéséhez (Bruck.-gy. S. 5. No. 265). 788 1590-ben Báthori Zsigmond a brassai főbíró útján vásároltat szablyát Havasalföldén (Hurm. XV/1. 704). Báthori Gábor 1612-ben Moldvában vásároltat magának marhákat Besztercével (Hurm. XV/2. 857). Bethlen 1619-ben lengyelországi vásárlásokat bonyolíttat le a kolozsvári főbíró útján (Kv. III. 264). II. Rákóczi György pedig lovakat vásároltat magának Moldvában Besztercével (Hurm. XV/2. 1192). Jegyezzük meg: itt a fejedelemnek csak azokról a vásárlásairól beszélünk, amelyet a közigazgatási apparátussal végeztet el. Természetesen nem tartozik most feladatkörünkbe azokkal a külföldi vásárlásokkal foglalkozni, amelyeket a fejedelem magánmegbízottaival végeztetett. 789 1642-ben I. Rákóczi György két ízben is rendelkezik Brassóhoz a gyulafehérvári országgyűlési terem építkezésének ügyében: ácsokat rendeltet oda (BrÁL— Fr. II. 29), ill. téglavetőket vár (BrÁL— Fr. II. 30). Ugyanez évben Fehér megyéről ,,apro mives"-eket rendel az ország házához (K.B.-lt.: 1642. december 7.). 79i» Pap Márton 1634-ben oklevelei elveszte miatt kéri új armális kiadását a fejedelemtől. Az 1634. szeptember 25-én átiratilag rendelkezik az illetékes megye ispánjaihoz: tájékoztassák az ügy állásáról. A táborozás körülményei közt nyilván jócskán késik Ztojka Ferenc (keltezetlen) jelentése: Pap valóban nemes. I. Rákóczi György erre 1635. április 22-én Papnak személyére megadja a nemességet, azzal azonban, hogy a fiscus kárára ne élhessen vele. (Gyfv: Ly 22.) Rosszabbul járt 1675-ben Radul Márián, Naláczi István főudvarmester csatlósa. Az (nyilván Naláczi pártolásával) korábban nemességet nyert Apafitól, armálist is készíttetett; mikor azonban a kancellárral akarta aláíratni, annál (Radul szerint) „el tévedett" az oklevél. így 1675-ben újból a fejedelem döntését kérte nemességéről. Apafi ingerült resolutiót jegyzett a kérvény hátára (1675. augusztus 20.): „Lovad legyen Szamár ha nemes ember akarsz lenni." (Gyfv: Ly 23.) Rá kb. egy évre viszont a brassai református papnak, Gothárd Jakabnak •egyszavas resolutióban engedélyezte elveszett nemeslevele helyett újnak kiállítását. (Gyfv: Ly 11: Folyamodványok Apafi Mihályhoz.) 79i Egy Simon György nevű középajtai nemesnek még apja hozott be magával Erdélybe Bethlen Gábor hadjáratai idején egy szlovák gyermeket, aki aztán nemzetisége és ura után kapta a Tót Simon nevet. Az Simonék szolgálatában nőtt fel, azok jobbágyukként kezelték. Gyermekei azonban 1676 tájt nemességet kívántak szerezni. Simon György írásban tiltakozott; az ügy csak odáig ismeretes, hogy
