Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

békeidőkben hogy fungál, kevés a nyoma; főgenerálisi fondot éppúgy csak egészen töredékesen sikerült rekonstruálni, mint kincstartóit. Itt és most a kancelláriának a hadügyi igazgatásban vitt szerepéről beszélünk. Annak pedig nincs nyoma, hogy a főgenerálisnak milyen szerepe volt egy-egy hadügyi tárgyú fejedelmi rendelkezés kiadásánál. Az alábbiakban a korábbiakhoz hasonlóan az egyes nagyobb ügykörök szerint ismertetjük a kancellária e tevékenységét. a) A hadügy egésze Olyan rendelkezések ritkán kerültek ki a kancelláriáról, amelyek a hadügy egészét érintették. Voltaképpen egyetlen intézkedéstípus tartozik ide: az erdélyi mozgó hadak egésze vagy egyes különleges funkciójú seregek számára kiadott hadi edictumok.

1181 b) Hadfelkelés, mezei katona-állomány Ez az ügykör mennyiségileg is sokszorosa az előbbinek, s természetesen jócskán differenciált is. Kezdjük a dolgot a hadkötelezettség ügycsoportjával. A kötelezettség mértékét elsősorban a szász székek és vidékek, ill. a városok viszonylatában kellett időnként s esetenként újra szabályozni, a hagyományos rendtől valamely okból eltérően.

1182 A hadkötelesek felszerelése körül is akadtak a kancelláriára tartozó kérdések.

1183 Külön ügykört képeznek azok az ügyek, amelyeknek tárgya a zsoldosállítás volt,

1184 vagy mesterembereknek a táborba rendelése.

11

^ Gyakran intézkedett a fejedelem kancelláriáján keresztül hadmentesség-ügyekben (fejedelmi szolgálatban lévők, rokkant, öreg személyek, városban élő nemesség, városi adófizetők mentessége).

1186 Ezzel rokon ügykör volt a törvénytelen toborzás megakadályozása, a zászló alá állt jobbágy urának való visszaadása.

llil A kérdés másik oldala, a hadköteles állomány védelme ugyanúgy foglalkoztatta a kancelláriát,

1188 a katonaság jogvédelme szintén.

1189 Mindaz a tevékenység azonban, amelyet a kancelláriának a hadkötelezettség ügyeiben ki kellett fejtenie, aránytalanul kevesebb annál, amire a kérdéskör többi részében szükség volt. A fejedelem e hatóságon át rendelkezett mustrák tartásáról,

190 hadkészültségről,

1191 s magáról a hadba vonulásról is,

1192 majd a hadak leszállításáról.

1191 Ebbe az ügycsoportba tartoznak még a hadból elmaradók elleni intézkedések,

1194 a katonaszökevényekkel szembeni fellépések.

1195 c) A mezei hadak tartása Ismét kisebb s kevésbé sokrétű ügyköre volt a kancelláriának a hadügyi igazgatás terén a mezei hadak tartása. Elsősorban a hadak fizetéséről van szó e tekintetben. Emlékezzünk most rá: hányszor érintettük már e'kérdést más aspektusból, akkor ti., amikor az adóból, ill.