Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
f) Huszad-, harmincadügy A kancellária nagyobb kincstári ügykör-csoportjai közül utolsónak a huszad-, harmincadügyet vesszük sorra. E terület adottságai ismét más jellegűek, mint az előzőké. Az most számunkra kevesebb gondot okoz, hogy a külkereskedelmi vámok egy részét Erdélyben húszadnak, más részüket harmincadnak nevezik — a kancellária velük kapcsolatos teendőiben ez nem játszik szerepet. Az viszont már igen, hogy a fejedelmek hosszabb-rövidebb időre bérbe adnak egyes harmincadokat vagy egész harmincadcsoportokat városoknak, egyes személyeknek vagy társasvállalkozóknak (ritkább az az eset, hogy zálogba vetik őket). Ez esetben is a birtoklás kérdéseivel kezdve elemzésünket, a harmincadok bérletével kapcsolatos kancelláriai levelezés nem túlságosan sokoldalú. A fejedelem rendelkezik a bérbeadásról, értesíti a bérlőket, hogy továbbra is náluk hagyja a bérelt harmincadot (vagy épp fordítva, megvonja tőlük a további bérletet), megszabja a bérösszeget, engedményt ad belőle, sürgeti befizetését (vagy a bér egy részének fejében küldendő fűszerek stb. eljuttatását hozzá). 1145 A bérleti összegek nyugtázását a már korábban említett külön kincstári apparátus végzi. Voltak teendői a kancelláriának a harmincadmentességek kapcsán is. Jegyezzük meg persze: törvényileg szabályozták azokat a mentességeket, amelyek egész rendeket érintettek; a kancelláriának tehát csak akkor kellett eljárnia, ha a kiváltságokat sérelem érte. A mentességek körüli teendők inkább városok ilyen jellegű kedvezményei körül adódtak. 1146 Esetenként szükség lehetett arra is, hogy fejedelmi áruszállítmányoknak biztositsák a harmincadmentességet. 1147 Külföldieknek egyes esetekben juttatott harmincadmentességről is a kancellária intézkedett az illetékesekhez. 1148 Több ízben pedig erdélyi személyeknek (hallgatólagosan érdemeikre tekintettel vagy akár ilyen feltételezhető indok nélkül is) adott mentességekről van szó. 1149 Ami mármost a kancelláriának a harmincadügyi szervezettel, annak működésével kapcsolatos tevékenységét illeti, teendői voltak harmincadhelyek létrehozása, áthelyezése, megszüntetése körül, 1150 építkezési ügyeikben. 1151 Több ízben kellett eljárnia kiviteli tilalmak végrehajtásában, ill. tiltott áruk kivitelének engedélyezése körül, 1152 harmincadkihágások, hanyagságok, 1153 bizonyos árufajták harmincadolásának megvizsgálása 115 * ügyében. A fejedelem is e hatóság útján lépett kapcsolatba a magyarországi kincstári igazgatás szerveivel a Magyarországgal szembeni harmincadvonal ügyeiben. 1155 Nemegyszer volt a kancellária dolga a harmincadjövedelmek befizetésének sürgetése az egyes harmincadhelyektől. 1156 Az a dolgok természetéből folyt, hogy a fejedelem a harmincadosokkal eszközöltette bizonyos vásárlásait, hiszen a külföldről behozott ritkább árufajtákat célravezető volt már a határvámnál „megfogni". Említettük már, hogy a bérbe adott harmincadok bérlői (ill. az e harmincadhelyeken szolgálatot teljesítő harmincadosok) is kötelesek voltak a bérlet fejében fűszert stb. szolgáltatni a fejedelmi udvar számára; a fejedelem azonban más harmincadokon is vásároltatott ilyeneket. 1157 De vásároltatott a
