Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

általános gyakorlat az, hogy a fejedelem maga választja ki a tanács tagjait; az országgyűlés egy ízben (1559. júniusi törvény) külön fel is hatalmazza erre. Ami ezen túlmenően a tanácsot illetően a 16—17. századi erdélyi törvényekben található, az ad hoc (s nem is csak a tanácsurakra vonatkozó) rendelkezés a rossz tanácsadók megbüntetéséről. Ez a mennyiségileg is sovány, érdemben még kevesebbet mondó (általánosságokban mozgó vagy ad hoc, ill. másképpen efemer jellegű) törvényalkotás vajmi keveset enged tudni a fejedelmi tanács valódi funkciójáról Erdély kormányzatában, még kevesebbet a tanács összetételéről, működésének formáiról. Az alábbiakban ezekről kívánunk bővebben szólni. B) A FEJEDELMI TANÁCS ÖSSZETÉTELE A fejedelmi tanács összetételének vizsgálatát a tanácsurak egyszerű, ábécérendben készített jegyzékének bemutatásával kell kezdenünk. Jegyzékünk a tanácsúr neve mellett elsőnek a tanácsúri tisztében eltöltött évek határadatait tartalmazza. Minthogy eléggé általános gyakorlat volt, hogy a tanácsurak holtukig viselik tisztségüket, s csak valamilyen különös okból fosztja meg őket ettől a fejedelem, olyan esetekben, ahol a tanácsúr halálának időpontja ismeretes, ezt vesszük záró határnak. Ahol viszont ez nem ismert, az általunk fellelt utolsó említést vagyunk kénytelenek végső határnak venni. (Ahol nyoma van személy megfosztatásának tanácsúri tisztétől — vagy tanácsúrnak a fejedelmi trónra emelkedésével találkozunk, ott természetesen ez a záró terminus.) Jegyzékünkben (a lehetőséghez képest) feltüntetjük a tanácsurak előző hivatali pályájának adatait, s a tanácsuraságuk alatt viselt más országos, ill. törvényhatósági, végvári igazgatási stb. főtisztségeket ÍS.2 Alárd Ferenc 1599—1601.3 Alia Farkas 1612—1621(7)4 1597-ben cubiculariusként említik.

5 Bocskai alatt nyeri el a Küküllő megyei főispánságot; 1612-től háromszéki főkapitány is,

6 s a Fehér megyei főispánságot is viseli.

7 Fehér megyei főispáni tisztsége azonban már 1613 januárjában nem szerepel címei között; a másik két törvényhatósági főtisztséget feltehetően haláláig viseli (1619-ben még mindkettőt említik).

8 1615-től főudvarmester is.

9 Andrási Márton 1548—(1551), 1556 (a helytartói tanácsokban).

10 Apafi Gergely 1564—1584. 11 1551 előtt Doboka megyei főispán, Fráter György udvarmestere.

12 1563tól említik mint főudvarmestert.

13 E tisztét feltehetőleg csak 1575-ig viseli.

14 Bizonytalan, hogy 1556 után főtiszt-e Dobokában; 1576-tól haláláig Küküllő megye főispánja.

15 Apafi György 1630—1635.

16 Jóval tanácsurasága előtt viseli már a Küküllő megyei főispáni tisztet (Lázár szerint 1621-től vagy 1622-től);

17 1633ban is említik ezt nála,

18 feltehetően haláláig megtartja e tisztségét is.