Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

e) A kancellária közigazgatási hatáskörének további ügykörei Az itt elmondandók bevezetéseként olvasónk némi elnézését kell kérnünk a címért, hisz most kerítünk sort a kancellária mai értelemben vett közigazgatási hatáskörére: a törvényhatósági, városi igazgatásba való beavatkozás, a rendészet ügyeire, a postaügyre (s vele az utasokra való gazdálkodáséra), az út-, híd-, révtartás ügyeire, a gazdasági élet ellenőrzésének ügyére s végül az iskola- és egészségügyre. A törvényhatósági igazgatással kapcsolatos ügyeket nagy többségükben a törvényhatósági főtisztségek betöltésével járó teendők ellátása teszi. A fejedelem kancelláriáján át rendelkezett főtiszt választásáról.

927 így történt a főtiszt kinevezése is (jelölés alapján vagy anélkül), ill. a választás megerősítése; az érdekelt személy a kancellária útján kapott oklevelet tisztéről, s a kormányhatóság értesítette az illetékes törvényhatóságot a kinevezés megtörténtéről.

928 A főtiszt beiktatására a fejedelem általában két tekintélyesebb személyt küldött ki (tanácsurakat, törvényhatósági főtiszteket, táblai ülnököt), szintén a kancellária útján rendelkezve nekik e kötelezettségükről, továbbá a beiktatás helyéről s idejéről,

929 s egyben természetesen értesítve az érintett törvényhatóságot is a beiktatásról s a beiktatok személyéről.

930 Ez a kancellária sablonos gyakorlata a törvényhatósági főtisztségek betöltésének vonatkozásában; számítsuk még ide azt az ügytípust is, amelyben a fejedelem főtiszt helyettesítéséről gondoskodik.

931 Különleges esetnek számít e tekintetben az olyan jelentés, amelyben egy tanácsúr arról számol be a fejedelemnek, hogy főispáni tiszt betöltése kérdésében tárgyalt a számba vett jelölttel,

932 partiumí megyék az iránti kérése, hogy a fejedelem tartsa meg tisztében s a vármegyék igazgatásában a somlyai fő- és alkapitányt.

933 A megye alsóbb tisztikara láthatólag kevéssé érdekelte a kancelláriát.

934 Amit még a kancelláriának e vonatkozású teendőiről tudunk, az már nem utal rendszeres tevékenységre. Főtiszt tesz felterjesztést törvényhatósága igazgatásáról általában,

935 a fejedelem megró egy székely széket az igazgatás zavarai miatt s azért, mert egyesek elvonták magukat a közszolgálattól,

936 rendelkezik a tisztek számáról,

937 a tisztikar rangrendjében a régi szokás megtartásáról,

938 gyűlés tartására utasít székely széket,

939 megye panaszol főtisztje ellen

940 — mindezek azonban, ismételjük, aligha tekinthetők típuseseteknek. A városi igazgatás ügyei még kisebb mértékben szerepelnek a kancellária ügykörében; annál is kevésbé, mert a jelentősebb városok nagy többsége szász város lévén, ezek főtisztjeinek kinevezési, beiktatási ügyeit már a törvényhatóságoknál tárgyaltuk. Városi tisztségek ügyei kancelláriai úton való intézésének is ritkán maradt nyoma.

941 Az esküdtség és tanács összetételének kérdései csak akkor jutottak a kancellária elé, ha a natiók vagy felekezetek érdekeiről volt szó.

942 Jóval összetettebb volt ennél a kancellária rendészeti ügyköre. Rajta keresztül történtek a fejedelem intézkedései a személy- és vagyonbiztonság érdekében; jegyezzük meg: itt inkább egyes személyek s javaik védelmére kiadott rendeletekről volt szó, mint általános rendszabályokról. Ide számíthatjuk protectionalis adását egyes személyeknek magukra s birtokukra, s az ezzel kapcsolatos hivatali