Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

4. AZ ELINTÉZÉSFOGALMAZVÁNY ELKÉSZÍTÉSE Az előbb jelzett módokon a fejedelem elé került ügy eldöntése után került sor az elintézésfogalmazvány elkészítésére. E kérdésről ismét csak meglehetősen korlátozott tényanyaggal rendelkezünk. Arról tudunk, hogy bizonyos nagy fontosságú ügyekben maga a kancellár fogalmazta meg az elintézést,

669 vagy az a főtisztviselő, aki kancellár nemlétében a kancelláriát vezette.

670 Arról elvétve van tudomásunk, hogy titkár fogalmaz meg fontos államiratot.

671 A többi elintézésfogalmazvány elkészítésére nézve csak dokumentálatlan (s a forráshelyzetet tekintve valószínűleg dokumentálhatatlan) feltevésekre lennénk utalva: a titkárok készítik a fontosabb fogalmazványokat, az írnokok a kevésbé fontosakat stb. — ehhez a módszerhez azonban nem kívánunk nyúlni; munkánkban mindenütt igyekszünk a dokumentálható állításoknál maradni. Azt azért így is bizonyosan állíthatjuk, hogy az elintézésfogalmazványok tisztázását az írnokok végezték — kivéve persze az olyan rendeleteket, leveleket, amelyeket a fejedelem saját kezűleg írt meg. S, említettük, a fejedelem nemritkán saját kezével fűzött hosszabb-rövidebb utóiratokat a már letisztázott rendeletekhez, néha új tartalmi elemekkel bővítve őket, néha csak a rendelet lényegét ismételve az utóiratban. • • 5. A FEJEDELMI RENDELETEK, LEVELEK KELTEZÉSE Ez a kérdéskör voltaképpen az elintézésfogalmazvány készítésének egy részproblémája, más vonatkozásban viszont a praesentatum és a jelentések nyugtázása kérdéscsoportjához csatlakozik. A fejedelmek ügyintézésében (a két Rákóczi György alatt), de per analogiam feltehetően már Bethlen Gábor alatt is, a rendeletek, levelek keltezésében ugyanazzal a jelenséggel találkozunk, mint a praesentatumnál és a jelentések nyugtázásánál. Nagyszámú olyan esetet is ismerünk, amelyben a keltezésben az év, hónap, nap és hely mellett jelzik az órát

672 vagy az órán belüli közelebbi időpontot (x óra előtt,

673 ill. után,

674 y és z óra közt),

675 a félórát,

676 ill. a napszakot.

677 6. A KIADMÁNYOK ELLENJEGYZÉSE A kancellárián készült fejedelmi kiadmányok közül ezúttal sem foglalkozunk a jogbiztosító oklevelek kategóriájával. A szorosabban vett hivatali levelezésanyaggal kapcsolatban előzetesen meg kell állapítanunk: az erdélyi fejedelmi kormányzat nem ismerte az uralkodói rendelet és kancelláriai rendelet (rescriptum, ill. decretum) olyan megkülönböztetését, amilyen a Habsburg-kormányzatban szokásos volt. A fejedelem kormányzata már az ország méreteiből következően is személyesebb volt a Habsburg-uralkodókénál (még inkább az volt persze Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idejében). A nagyobb kancelláriáról irat általában csak a fejedelem aláírásával kerülhetett ki; kivételesnek számít az az eset, amikor a 14 Trócsányi 209