Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

„takarékossági intézkedésekéről lehet szó: Bethlen az, aki reálisan veszi tudomásul Erdélynek a tizenöt éves háborúban történt súlyos romlását (a tény Báthori Gábor számára sem volt ismeretlen, az azonban túl merész s végül bukásához vezető politikával próbálta magát kivágni a bajból), s itt megszorítja a gyeplőt (annál is inkább, mert van oka a rendelkezésére álló anyagi erőket a hadseregfejlesztésre fordítani). Nívós kancelláriai főtisztviselők (Péchi, Kovacsóczy István, Beöleöny Gáspár, Ádám Erasmus, Ványai, Ormánkeözy), kisebb létszám — s egyre nagyobb súllyal a fejedelem személyes ügyintézése: a korszaknak e tekintetben ez a jellemzője. I. Rákóczi György alatt azonban (a háborús időszakoktól eltekintve) a kancelláriai írnokok vonatkozásában visszaáll az 1614 előtti helyzet, sőt, ha az 1641-i 38-as szám megint egyedinek számít is, a 27-es létszám már 3 ízben is előfordul. II. Rákóczi Györgynek a lengyel hadjárat előtti éveiben (most már az átlagnál messze alacsonyabb 1654-i létszámtól eltekintve) az átlag már 25. S a válság évei után? A „gyenge" Apafi korában? Az 1661—1670. évek átlaga 20, az 1672—1678. éveké 23. 1679 végétől azonban nincs kancellár, beköszöntének a háborús évek, a kancellária személyzetét a legkülönbözőbb rendkívüli feladatokra veszik igénybe (Lugossy a deputatio tagja stb.); így érthető az utolsó évtized létszámcsökkenése. Az Apafi-kor egészét illetően azonban külön is mérlegelni kell valamit. Az ország területe a második nagy uralmi válság alatt alaposan megcsökken, anyagi erőit még ezen túl is súlyos veszteség éri; ehhez mérve az Apafi-kori 20-as, ill. 23-as átlag még a II. Rákóczi György alatti 25-öshöz képest is emelkedést jelent. Egészében véve: 1578-tól (ahonnan a létszám már reálisan mérhető) a korszak végéig a kancelláriai írnokok létszáma emelkedő tendenciát mutat. Nem visszaesések nélkül; utaljunk most ismételten a háborús időszakokra, de Bethlen Gábor takarékos kormányzatára is. A kormányhivatali értelmiség létszámának emelkedése pedig itt, az írnokok szintjén fogható meg a legjobban: kancellár csak egy van, a titkárok száma (pár év kivételétől eltekintve) csekély. Arról azonban később ejtünk szót: ez a létszámemelkedés valóban a megnövekedett teendők velejárója-e? Egyelőre azonban fordítsuk figyelmünket a kérdés egy másik aspektusára. Vizsgáljuk meg: hogy alakul a nagyobb kancellária írnokainak e poszton töltött szolgálati ideje? A nagyobb kancellária írnokainak szolgálati időtartama (1599—1689) Év írnokok Év írnokok Év száma Év száma 1 226 6—10 82 2 38 11—15 42 3 30 16— 10 4 30 ? 2 5 19