Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
I. A fejedelmi tanács
751 Csak Bethlen János 1665. szeptember 4-i véleménye ismeretes (A-gy. 1665.); ő a válaszadást az országgyűlésre halasztaná (az ország őrségéről lévén szó). 7 52 EOE XIV. 154. 753 A kérdés lényegében a dragonok és rejtárok fizetése közti egyenlőtlenségből fakad. Olosz Ferenc kapitány és Ugrai Gergely terjeszti az ügyet Apafi elé; az először Radnóton tanácskozást tart az ügyben (ennek összetétele ismeretlen), majd Béldihez utasitja őket. A generális 1666. július 28-i felterjesztésében helytelenítené a két katonaelem fizetésének egyenlővé tételét; ez szerinte a rejtárok tisztjeiben keltene elégületlenséget (az ő fizetésük csökkenne). (A-gy. 1666.) A fejedelem sietve megküldi Bethlen Jánosnak Béldi véleményét. Az "emlékezteti Apafit: a radnóti tanácskozás is azon az állásponton volt, hogy a somlyai és sebesvári őrségnek kedvezni kell. A rejtárok tisztjeinek elégületlenségétől sem tart; a székelyhídi és kolozsvári példa azt mutatja — írja —, hogy a tisztek nem csendesítették le a közvitézek zendülését. Olosz egyébként is magára vállalta a tisztek fizetésének leszállítását. S ha a sereg hű, a rebelliót tervező tisztek akár aznap elmehetnek Somlyóból. (KS-gy.: Bethlen J.—Apafi, 1666. augusztus 1.) Az ügy azonban láthatólag nem zárul le azonnal; az is bonyodalmakat okoz, hogy az országgyűlés úgy határozott: az őrség két hópénze gabonában adandó ki, az őrség viszont készpénzt követel. Bethlen János, Apafi újabb rendeletére, 1666. augusztus 6-án azt javasolja, hogy a fejedelem tájékozódjék a dolog állásáról a kapitánytól, s ha az derül ki, hogy a katonák nem veszik fel a gabonát hópénz fejében, adassa ki készpénzben, de Somlyón tiltassa el a kenyérnek magánszemélyek által háznál s piacon való árulását, fogadtasson sütőket, s aztán a piacon a fiscus hasznára árulják a kenyeret (de úgy, hogy a bevétel magasabb legyen, mint az az összeg, amelynek fejében az őrség most kapná a gabonát). (Uo.) 754 Bethlen (1667. március 16-áról keltezi véleményét) némi duzzogással kezdi; a fejedelmi tanács hatáskörét szabályozó 1667. januári—februári XXXII. tc, amely lényegében a tanács kormánya alá adná az országot (s amelyet így sohasem hajtottak végre), láthatólag nincs ínyére, „mivégre és ki íratta, a jóakaró uram maga tudja". Censurája a továbbiakban is tele van a tc. elleni dohogással. A tanács egybegyüléséig meghagyná Ugrait a somlyai perceptorságban, minthogy Bánffy helyezte oda; majd a tanács plénumán vitassák meg a perceptor személyét s új instructióját. A németek áthelyezésével egyetért, minthogy erre országgyűlési határozat van. Olosz Ferencet nem bocsátaná el, szerinte ez a lépés a vár elvesztését jelentené; a tanácsülés döntsön megtartásáról s fizetéséről. Az őrség fizetését sürgősnek tartaná, különben azok idegen kézre játszhatják a várat. (EOE XIV. 233—5.) 755 Az év elején a kolozsvári fő- és viceporkoláb meg a strázsamester kérvényt intézett Apafihoz s a rendekhez: intézkedjenek arra nézve, hogy honnan kapják meg fizetésüket. Az ex consilio kelt döntés szerint természetbeni fizetésük egy részét (a leguminát) Segesvárszékből kellene kiadniuk a tiszteknek; minthogy azonban az ottani dézsma már egészében elkelt, Belényessy Ferenc fejedelmi praetectus 1668. február 6-án úgy rendelkezik Kolozs és Doboka megye tizedbérlet-perceptorainak, hogy a náluk lévő búzából s zabból adják ki a conventiójuk szerint nekik járót. (Gyfv: Ly 23.) 756 Apafi 1668. szeptember 14-én kéri ki a tanácsurak véleményét erről. Csak Béldi censurája ismeretes.Emlékezete szerint -— írja szeptember 17-én — a császár már rendelkezett a kassai főkapitánynak s a végbeli tiszteknek, hogy az Erdélyhez tartozó hódoltságok Apafi jurisdictiója alatt vannak, ahhoz tehát ők ne tartsák közüket; ehhez valószínűleg tartják is magukat, ha ezt Erdélyből is szorgalmazzák. (RAKL: Tgy.) 7 " EOE XVI. 117—8. 7 ?8 EOE XVI. 180—1. 7 59 Bethlen Farkas, Bánffy Zsigmond, Rhédei Ferenc, Naláczi és Kapy György 1677. április 28-án közösen írja meg véleményét Derzsről (jelezve, hogy Teleki betegsége miatt nem lehet köztük). Módosító javaslatuk annyi, hogy a rendeletbe vegyék be azt is: minthogy a korábbi lovasok „igen meg lovatlanodtak", ezek tegyenek szert lóra, s mindenki szerezzen megfelelő ruházatot és fegyvert. (A-gy. 1677.) 7 60 Sz: U VI. 1524. (Apafi—G. Armbruster, 1684. április 21.) 761 Teleki Mihály 1684. július 6-án Inczédi Mihálynak küldött rendeletében utal arra, hogy a tanács úgy határozott: Fehér és Hunyad megyét Torda és Küküllő megye váltsa fel. (EOE XVIII. 241.) 7 62 APO III. 184. 763 EOE XVIII. 278. Apafi „az méltóságos tanács tetszéséből" nevezi ki 1685. február 24-én. 764 „Már vagyon az országnak végzése róla." (Kv. II. 173.) 9 Trócsányi 129
