A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

írta az ügyvéd -, ki tudja fizetni." Az ügyet a hercegi commissio esküvel döntötte el.

422 1754-ben Gráf Pál örökösei a Sopron megyei Kishöflány, Petőfalva, Sérc helységekben szőlőt örököltek. Boldogasszonyban azonban adósságuk volt, ezért a kismartoni bizottság úgy határozott, hogy a szőlőt leszüretelhették, borukat azonban zárolták.

423 1785-ben a palotai tisztiszék foglalkozott egy hagyatékkal szembeni pénzköveteléssel.

424 1812-ben a körmendi tisztiszék bírói útra terelte Nadaszky Zsuzsanna keresetét, aki elhalt ura házbérleti szerződését akarta érvényesíteni.

425 1814-ben Fecz Márton nagymajtényi lakos a károlyi bizottságtól kérte az apja után maradt adósság elengedését, mivel háza leégett. Az ülés 15 000 ingyen vályogot utalt ki neki, de az adósságot meg kellett fizetnie. Hasonló téma más ülés napirendjén is szerepelt.

426 Az 1844-ben elhalt Kurinszky József kékkői lakos 59 Ft adósságot hagyott hátra a várkápolna pénztárával szemben. A tisztiszék a házát zár alá vette, majd eladta. A befolyt 40 Ft-ról kötelezvényt adtak a várkápolna plébánosának 427 A pénzügyletekből adódó, jobbágyok egymás közti vagy kívülállók részéről valamely jobbágy ellen irányuló követelésekkel — az úriszéken kívül — a birtokkormányzat is foglalkozott. Jobbágyok egymás közti követeléseit az uradalmi tisztek megpróbálták első fokon elintézni. Erre hívták fel őket az utasítások is. 1752-ben pl. prímási utasítás ment a tiszttartókhoz, hogy „ha valakinek rövidsége, követelése vagyon kisebb dolgokban, intézzék el, hogy ne kelljen messzire utazniok. Ha a tiszttartó nem tudja elvégezni, várja meg, amíg a praefectus vagy a jogyügyigazgató odaérkezik és neki adja elő a kérelmeket. Ha ott sem szakadna vége, terjessze feljebb revízióra."

428 Hasonlóan intézkedett a Forgách uradalmak ugyanezen évből való instrukciója: „Ha olyan állapot esik a jobbágyok között, melyről a tiszttartó maga nem tehetne törvényt, az uraság tudtára kell adni, nehogy valami kár érje az uradalmat."

429 Egyetlen adat sem szól viszont arról, hogy falusi bíró követeléseket bírált volna el 430 A fenti szabályozás ellenére — különösen a XIX. század elejétől - a jobbágyok nem a tiszttartóhoz, hanem közvetlenül a tisztiszékhez fordultak pénzköveteléseikkel. Az 1785. februári palotai tisztiszék pl. egy 40 Ft-os követeléssel foglalkozott.

431 1810-ben a cenki gazdasági bizottság megbízta az ügyészt, hogy Bozra kimenvén nézze meg azt a 365 Ft-os adósságkövetelést, amelyet két helybeli adott be.

432 A károlyi bizottság 1814-ben írásban szólította fel Zimány Józsefet, hogy adósságát és hátralékait rendezze.

433 1823. július 18-án Paizs Mátyás bejelentette a keszthelyi tisztiszéknek 100 Ft követelését. A szék utasította az adóst, hogy a pénzt augusztus 20-ig fizesse meg.

434 A követelt összeg a keszthelyi tisztiszék előtt általában 100 Ft körül mozgott. Kivételnek kell tekintenünk Mózer András 1827. évi 1300 Ft-os követelését. Az adós a 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 P 155. Bizottság, II. k. 1753. jan. 1.19. P 108. Fasc.B. No 30. et NB. 1754. okt./16. P 707. Tisztiszék, 1785. júl. 10./1. P 1322. Tisztiszék, 1812. jún. 23./16. P 397. A 5. 1814. jún. 7./1264., dec. 2./2251. P 1769. Tisztiszék, 1844. júl. 22./1. Prímási utasítás, 393./10. P 1882. 1752. aug. 2./29. Bónis 1962. 19. P 707. Tisztiszék, 1785. febr. 22." P 623. Gazd. biz. 1810. febr. 1 ./54. P 397. A 5. 1814. dec. 2./2251. P 274. Tisztiszék, 1823. júl. 18.