A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

A Batthyányak bicskei tiszttartósága 177l-es gazdasági leltárában a sörfőzőházról és -malomról, a nagy vendégfogadóról, a pékségről, a vízimalomról, a németegyházi kocsmáról, a tehenészetről, a kertészetről, a pincéről, a vadászati eszközökről, a lisztkészletről, a gazdasági eszközökről (vas- és fémszerszámokról) és a kasznári hivatalról (zsákok, mérők, mértékek, edények) adott számot.

249 A leltárból megállapítható az uradalmi hivatalok berendezése is: kancellária: egy fiókos asztal, egy másik asztal, három támlásszék, egy kancellári szekrény puhafából az iratok tárolására, pénztár: egy fiókos asztal, három támlásszék, egy másik asztal, tiszti ebédlő: három asztal, 14 szék, egy szekrény, hat pohár, két sótartó, lámpák, tartók stb. A Károlyi uradalmakban a leltározás a hivatalt átvevő új tisztek feladata volt.

250 1803-ban került pl. a főpénztár elé az elárverezett lovak, istállóbeli ingóságok, 1806-ban a pesti kert leltára.

251 A leltárak alapján rendelte el 1812-ben a főpénztár, hogy a muzsalyi timsógyárba hét mázsa rezet vigyenek.

252 1814-ben a gyárból 506 mázsa timsót Pestre szállítottak.

253 1 8 1 7-ben a főpénztár hívta fel a figyelmet a csatornakészítésből visszamaradt rézre, amelyet edényjavításra használtak fel, „hogy az állásban tönkre ne menjen".

254 Külön pince- és kádárelszámolásokat vezettek az esztergomi prímási uradalmakban.

255 A nagycenki gazdasági bizottság 1792. márciusi ülésének napirendjén volt „az uradalmak körül találtatott projectumok", állatok, épületek, szolgálati lakások stb. leltára.

256 A bizottság a pajtabírák számadásainak mellékleteit gyanúsnak találta, ezért a tiszttartók a helyszínen ellenőrizték a hiányosságokat. Észrevételeiket a pajtabírói számadások hátoldalára írták.

257 A Csákyak illésfalvi tisztiszéke az összes természet beniek forgalmazását 27 000 Ft-ért a helybeli zsidóknak engedte át.

258 Az előszálláspusztai uradalomban az ispánok vezették a naplókat a természetbemekről és az anyagokról.

259 A pénzutalványozás — a birtokoson kívül - a főbb kormányszervek, az uradalomban esetleg a tiszttartó joga volt. A dombóvári tiszttartó „kiadásokat csak speciális megbízásra" tehetett, a megbízásokat negyedévenként a kismartoni pénztárban nyújtotta be.

260 A kismartoni bizottság 1750-ben megszüntette azt a „visszaélést", hogy a tisztek különböző címeken kiadásokat számoltak el, pénzzel rendelkeztek. A bizottság jónak tartotta, hogy a tiszteknek havi scontrójuk legyen, amelyben saját kiadásaikat 249 P 1327. Iratok, 1771. 250 P 397.-A/l. 1760. jan. 24. 251 P 411. No 18/1803., No 25/1806. 252 P411.No 11/1812. 253 P 411. No 61/1814. 254 P 411. No 130/1817. 255 Arch. saec. Jur. Titulus 9. 1773. 256 P 623. Gazd. biz., No 1792/III. 24. 257 Uo. 1811. szept. 6./627. 258 P 73. No 30. No 776. 1812. márc. 8. 259 Farkas 1965. 189. 260 Merényi 1898. 84. 6* 83