A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

C) Jogszolgáltatás jobbágyok panaszai, az úriszék felügyelete, revíziója, fellebviteli fóruma, bíráskodás: magisztratuális, büntető, polgári, ingatlanforgalom. Mindez az igen sokrétű hatáskör azt mutatja, hogy a tisztiszék a birtokkormányzat legátfogóbb szerve volt. 3. A gazdasági bizottság (igazgató tanács) A XVIII. század második fele a bizottsági ügyintézés korszaka. Az 1740-es évektől kezdve egymás után alakultak a bécsi udvari kamara — gazdasági, városi stb. - bizottságai, a magyar kancellária és a bécsi udvari kamara közös városi bizottsága.

291 A helytartótanácsnál ebben az időben kaptak nagyobb szerepet a bizottságok.

292 A magyar kamaránál is a század 40—60-as évire esett a bizottságok alakulása.

293 Egyes történészek e tények alapján „tudatos szervező elgondolásról" beszélnek.

294 A gazdasági bizottság (commissio oeconomica, commissio dominalis, Wirtschaftscommission) a központi irányítás főtisztjeinek testületeként a XVIII. század közepén, illetve második felében jött létre. Átmeneti szerv volt a központi tisztiszék és az igazgatóság, régensi hivatal, kormányzóság között. A tisztiszéktől abban különbözött, hogy a birtokos alapítólevéllel hozta létre, meghatározott működési szabályzat szerint dolgozott, élén a birtokos teljhatalmú megbízottjával, akinek hatásköre a későbbi igazgatóétól nem sokban különbözött. Gazdasági bizottsági iratok, jegyzőkönyvek három — Esterházy, Károlyi, Széchenyi — nagybirtokról maradtak fenn, néhány adat azonban arra utal, hogy az esztergomi prímás, a piarista kusztódiátus és a Csákyak birtokain is alkalmazták a korszerű kormányzatnak ezt a szervét.

295 Időrendben az első bizottság az Esterházy hitbizományon jött létre 296 Pál Antal herceg 1743. április 16-án Bécsben kelt utasításában hozta tisztviselői és jobbágyai tudomására, hogy egy bizottságot állított fel, mely „minden előforduló üggyel foglalkozik". Az összes tiszt engedelmességgel tartozott a bizottságnak, amelynek létrehozását a községekben is kihirdették, hogy a jobbágyok tudják, hová kell - elsősorban 291 Kállay 1973. 116-117. 292 Ember 1940. 25., 27. 293 Nagy 1971. 139. ™PauUnyi 17. Arch. saec. Jur. Titulus 41-48., 1785. márc. 2.; Szentiványi 350. P 74. Tisztiszék, 1810 jamL/l.,jan. 28./1. A hitbizományokkal e helyütt külön nem foglalkozom. Megemlítendó'nek tartom azonban, hogy kutatásaim Erdélyi megállapítását igazolják:.az első magyarországi hitbizományi 1542-ben Thurzó Elek alapította {Erdélyi II. 146.). Hitbizományok alapítását az 1687:9. és az 1723:50. tc. szabályozta, kormányzat szempontjából azonban nem különböztek a többi nagybirtoktól.