A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
III. Testületi irányító szervek
tott családülést. 54 A Dessewffy család május és november hónapokban, szükség esetén július hónapban is, 55 ezzel szemben a Majthényi család csak minden öt évben egyszer ülésezett. 56 Lehetőleg nem tartottak családülést nagyobb gazdasági munkák — aratás, cséplés 57 — idején, melyek az összehívást és összeülést akadályozták. A Máriássy család jegyzőkönyvében a következő bejegyzést találjuk: „1848-ik évben, bekövetkezvén már az év elején Európában kitört mozgalmak által Hazánkbani változások, s ezek folytában elkezdett Hadjárások miatt a Nemzetség összve nem gyülekezvén, Nemzetségi gyűlés egész 1851 -ik év május 12-ik napjáig nem tartatott." 58 Az események miatt a Csáky család 1848. júniusi ülésének jegyzőkönyvét csak az 1852. június 24-i lőcsei ülésen tudták ltihirdetni. s9 A családülést rendszerint az idősb atyafi udvarházában vagy városi házában tartották. Egyes családok Pesten vagy Bécsben is üléseztek. 60 A Bánffy és Harruckern családok ott gyűltek össze, ahol a családi levéltárat is őrizték. 61 A családülés minden esetben — még napirend előtt — az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasásával kezdődött. Rendszerint a teljes jegyzőkönyvet olvasták fel, megvizsgálva a két ülés között az egyes ügyekben történt intézkedéseket. A jegyzőkönyvhöz a családtagok szóbeli megjegyzéseket fűztek, kiegészítették, illetve aláírták azt. 62 A Bánffy és a Kállay család ülésein nem az előző ülés teljes jegyzőkönyvét, hanem csak a határozatokat olvasták fel, ellenőrizve ezzel a határozatok végrehajtását. Előfordult, hogy az előző ülésen már jóváhagyott egyezséget a következő ülés újból megvizsgálta és írásbeli jelentést tett azzal kapcsolatban. 63 A családüléseknek előre meghatározott, igen változatos napirendjük volt. Az első ismert családülés — a Csáky család 1745. október 12-i biharpüspöki ülése 64 — napirendjén a leányággal folytatott tárgyalás alapelvei, az erdélyi javak pénzügyletei, elzálogosítás, visszaváltás, számadások, a Káposztafalva és Murány közti határvita, a bihari javakat érintő újszerzeményi per, a tállyai elhagyott osztatlan családi telek, Tornyosnémeti, Gönc-Ruszka porcióügye és egy ügyvédi megbízatás megújítása szerepelt. Az ülések napirendi pontjai a XVIII. század végétől egyre szaporodtak. A Dessewffy család 1788. február 18-i nyíregyházi ülése már 14 napirendi pontot tárgyalt. 65 A Lónyay család 1813. december 24-i nagylónyai ülésének fő tárgya (a fiúágat illető jószágok és levelek idegen kézre kerülésének megakadályozása) és melléktárgyai (nyomorult és szerencsétlen családtagok megsegítése, árvák neveltetése, két atyafi egymás közti vitája, urbáriális és úriszéki dolgok) is voltak. 66 54 P72. Családülés, 1837.jún. 2., 1840. jún. 2.;P 76. Fasc. 699. 1886. Alapítványi okirat. 55 P92. 1787. júl. 16. 56 P481.XLVII. No 1-12. 57 P 71. 185 3. júl. 20./40. 58 P 491. 1851. máj. 12. 59 P71. 1852. jún. 24./4S. 60 P 71. Fasc. 131. No 1., 10., 39., 40. 61 P 14. 1796. febr. 17. 62 P 92. 1800. máj. 7.; P 481. 1810. szept.4.; P 451. 1813. dec. 24., 1818.szept. 28.;P 72. Családülés, 1840. jún. 2. 63 P 14. 1798. jan. 9., máj. 5.;P 343. Családülés, 1840. máj. 26. 64 P 74. Családülés, 1745. okt. 12./1. 65 P92. 1788. febr. 18. 66 P 451. 1813. dec. 24.
