A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

felügyeletet és a munkára való kényszerítést gyakorolták.

7 Lemérték az uradalmak működése során elért eredményeket, egybevetették a kitűzött célokkal. Feladatuk volt a hiányok feltárása és kiküszöbölése. 1. A családülés A nemesi birtokos családok — közös ügyeik intézésére — már a XVII. században tartottak összejöveteleket. Az első 1626-ból ismeretes, amikor a Thurzó család ülése jelölte ki a gróf Thurzó György-féle hitbizomány első jogos birtokosát, a kezelési elveket és a felosztandó évi jövedelem nagyságát.

8 E korábbi gyűlések azonban még nem rendelkeztek állandó szervezettel, míg korszakunkban már a családi magánigazgatás központi szerveként jelentek meg. Családülést (congregatio familiae, Familientag, Familienversammlung) kizárólag főnemesi és nemesi birtokos családok tartottak, polgári vagy birtoktalan nemesi családok üléseiről nincsenek adataim. A családülések szervezetének és működésének legfontosabb forrása a családülési jegyzőkönyv. Családülési jegyzőkönyvet a XVIII. század közepétől vezettek a családok. Az első ismert jegyzőkönyv, a Csáky család biharpüspöki családülésének jegyzőkönyve, 1745 októberéből való.

9 A jegyzőkönyvek nyelve a reformkorig latin vagy német, attól kezdve magyar. A jegyzőkönyvet általában egész oldalasán vezették, kivéve a Bánffy család jegyzőkönyveit, amelyekbe kéthasábosan írtak: balról a tárgyat, jobbról a végzést.

10 A családülési jegyzőkönyvet kezdetben valamelyik családtag vezette. A XVIII. század végétől találkozunk külön jegyzőkönyvvezetővel (vicegerens).

11 Vezethette a jegyzőkönyvet a családigazgató titkára, írnoka

12 vagy a család levéltárnoka.

13 Előfordult, hogy a jegyzőkönyvvezető ügyeket is referált a családülésen.

14 Barna Mihály, a Csáky család jogtanácsosa, a családülési jegyzőkönyvek egy részét magával is vitte. így került több Csáky családülési jegyzőkönyv a Barna család levéltárába.

15 Ajegyzőkönyv vezetéséért, illetve a családtagok részére való lemásolásáért az írnok vagy jegyző külön díjazást kapott. A vezetésért 1789-ben 12 Rft-ot, 1840-ben 10 ezüst Ft-ot, 1845-ben 40 Pft-ot.

16 A másolás rendszerint az illető családtag költségére történt: 1840-ben másolatonként 2 Pft-ot, 1845-ben 4 Ft-ot fizettek.

17 ' Gvisianyi 45. 8 Erdélyül. 302-303. 9 P 74. Családülés, Fasc. 39. No 1. 1745. okt. 10 P 14. 1797. ápr. 26. 11 P 92. 1787. júl. 16. 12 P 14. 1798. jan. 12. 13 P 418. 1838. máj. 21. A Harruckern család levéltárnoka, Roth Ignác vezette a jegyzőkönyvet. A Harruckern család Ferenc Domokossal kihalt, a birtokokat 1798-ban felosztották a leányági örökösök között. Harruckern Jozefát Károlyi Antal (1732-1791) vette el. A továbbiak során az örökösök gyűlése - az egyszerűség kedvéért - az általuk használt egykorú elnevezés szerint a „Harruckern család ülése"-ként szerepel. 14 P 14. 1798. ápr. 30. Kováts János írnok pl. jelentette, hogy az egyik családtag befizette részét a közös fundus pénztárába. 15 P 72. Családülés, 26. tétel. 16 P 92. 1789. nov. 3.;P 72. Családülés, 1840. jún. 2. 17

P 71. 1845. jún. 2.