A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

gálát megállapította igazságukat, a tiszttartó a munkások béréből levonta a disznó árát.

484 Várady András Szepes megyei szolgabíró az illésfalvi tisztiszéknél panaszolta be az őt 200 Rft értékű borral megkárosító smizsányi kocsmárost. Az ülés úgy döntött, hogy átmenetileg két helyen — a kocsmában és a szolgabírónál — is árulhattak bort a községben. A szolgabíró korábban más fórumhoz fordult, de az uradalomhoz utasították.

485 1781-ben Márkus Ádám hollósi jobbágy adott be keresetet Budai István ellen, akitől 325 Ft-ért egy házat akart megvenni. 18 Ft foglalót adott, az alperes a házát azonban a foglaló visszaadása nélkül, másnak akarta eladni. A körmendi tisztiszék: „Budai nem állván földesúri joghatóság alatt, Márkus pénzét a megyénél keresse."

486 1'783-ban a három Takács testvér — József, György és János — Palotán közösen épített házat. Mikor a ház elkészült, úgy döntöttek, hogy nem maradnak együtt. A helybeli tisztiszéktől kérték a ház értékelését. A házat a szék 90 Ft-ra értékelte és kötelezte a benne maradó Györgyöt, hogy testvéreit fizesse ki.

487 A Kállay család 1794. szeptemberi ülésén szerepelt egy marhaeladással kapcsolatos vita. A felperesek megalkudtak négy marha eladásáról, de az alperes mészáros csak kettőt akart kifizetni.

488 A nagykállói családülés tárgyalta másodfokon Bereczky András panaszát, aki házát — a mellette fekvő kert nélkül — eladta. A vevő azonban a kertet is elfoglalta. Az ülés kötelezte, hogy a kert árát külön fizesse meg. Ugyanezen ülés elé került az úriszéktől fellebbezett Szabó Pál contra Jenci Mihály per. A vita tárgya az volt, hogy egy bérleti szerződés három vagy hat évre szólt-e. Az ülés a három év mellett döntött.

489 A keszthelyi tisztiszék előtt is a legkülönbözőbb követeléseket állították. 1827-ben pl. Borovits Lászlóné fia ellen tett panaszt, akinek 900 Ft-ért azzal a feltétellel engedte át szőlőjét, hogy az őt a tőke kamataiból haláláig tartsa, ruházza és naponta egy icce bort adjon. „Fia illetlensége" miatt azonban nem fértek össze; ezért kérte, hogy a szőlőt másnak adhassa el. A tisztiszék úgy döntött, hogy „ha fiával nem tud kijönni, annak ő is oka. A tartás felbontására elegendő ok nem találtatott. A fia adja meg, ami jár neki."

490 1827-ben a keszthelyi tisztiszék előtt folyó pénzkövetelési perben az alperes azzal védekezett, hogy a követelés alapját jelentő szerződés aláírásakor nem volt jelen.

491 Ugyanebben az évben Máté György obsitos katona kérte: szorítsák rá anyját, hogy őt házába fogadja. Máshol ugyanis „nyavalyás volta miatt" nem kapott szállást. Az anya a Festetics tisztiszék előtt bizonyította, hogy korábban a fiával lakott, de az gorombán bánt vele. Ezért Máté folyamodását a szék elutasította.

492 1827 márciusában Salamon György pintérlegény 70 Ft munkabért követelt a tisztiszék előtt a szántói pintérmestertől. Az ülés színe előtt kiegyeztek.

493 Szeptemberben némely keszthely-szőlőhegyi lakos amiatt tett panaszt, hogy az arató gazdák nem adták meg 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 P 1322. Tisztiszék, 1766. febr. 28./3. P 73. 1778. jan. 29./6. P 1322. Tisztiszék, 1781. okt. 8./2. P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 11./10. P 343. CsaládüLés, 1794. szept. 30. Uo. 1794. jan. 8. P 274. Tisztiszék, 1827. máj. 11./73. Uo. 1827. febr. 9./22. Uo. 1827. aug. 17./83. Uo. 1827. márc. 9./37.