A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

kat. Ezt követte az adósságok, kiadások — pl. temetés, becslési díj stb. — feljegyzése. Az adósságot levonták a hagyatékból és megállapították a hagyaték tényleges értékét. Végül bejegyezték a hagyatéki végzést, vagyis hogy ki, milyen részt örököl. A végzést a felek eredetiben kapták meg.

362 Ha az öröklés nem volt világos, lehetőség volt már a hagyatéki eljárás során a vita eldöntésére. Ilyenkor bizonyításra került a sor. 1747-ben pl. a kluknói tisztiszék — az egyik fél kérésére — nem adott ki egy hagyatékot, amíg a másik nem bizonyította, „hogy helyes testamentummal hagyták rá a marhát".

363 1755-ben a kismartoni bizottság a hagyatéki eljárás során kihallgatta a Háffner-örökösök által megnevezett tanúkat. Ezek a gránátos ezred joghatósága alatt álltak, ezért a bizottság az ezredest kereste meg kihallgatásuk érdekében.

364 A nagymartom Baumgarten-malom örökségi ügyében a bizottság megvizsgálta az örökös Pleyer család genealógiáját is.

365 1782-ben azzal utasították el Gruber József fraknói lakosnak a meghalt pék házából neki járó örökrész iránti keresetét, hogy „annak jogosságát a bizottság előtt nem tudta bizonyítani". 366 1826-ban Komoróczi Antal azt kérte a keszthelyi tisztiszéktől, hogy a bátyja után maradt javak árát, 115 Ft-ot az özvegy — mint ősi jusst — neki adja ki. Komoróczi az eljárás során három személy bizonyságlevelével igazolta, hogy a vagyon ősi juss volt, azt azonban nem, hogy a pénz az özvegynél volt. így keresetétől elmozdították.

367 Ha az öröklés világos volt vagy az örökösök már megegyeztek, egyszerű osztályra került sor. A jogügylet azonban ilyen esetben is földesúri jóváhagyást igényelt.

368 1783-ban a Zichyek papkeszi tisztiszéke hagyta jóvá pl. Nagy Pál atyai hagyatékának az örökösök általi korábbi felosztását. 1786-ban a szék egy 38 Ft értékű hagyatékot tízfelé osztott.

369 A Károlyiak tisztiszéke 1797-ben uradalmi földmérőt küldött ki osztályos földek kimérésére.

370 A cenki bizottság elmarasztalta Némethy Alajos kövesdi ispánt, aki egy osztályos levelet úgy erősített meg, mintha az az uraság, vagyis a helybeli tiszt tudtával történt volna. A bizottság megtiltotta a tiszteknek, hogy az ilyen leveleket aláírásukkal jóváhagyják, „mert ezáltal valami uradalmi jussot megsérthetnek".

371 Előfordult, hogy maguk a felek kérték az osztályos egyezség végrehajtását, „az osztály megítélését". 1827-ben Sütő Katalin és János a keszthelyi tisztiszék előtt kérték tíz évvel korábbi osztályos egyezségük végrehajtását.

372 A hagyatéki végzés ellen panasszal, fellebbezéssel lehetett élni a magasabb szintű tisztiszékhez, bizottsághoz. 1746-ban pl. a kluknói tisztiszékhez került Habajdicz András ügye, amely utasította a Kluknó mezővárosi bírákat, hogy a nagyatyja után neki járó örökséget adják ki.

373 A kismartoni bizottság 1757-ben úgy rendelkezett, hogy ha egy örökség 30 évig vita vagy tilalom alatt állott, az uradalom magához vehette.

374 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 P 18] 6. 8.k. P 74. Tisztiszék, 1747. jún. 28. P 108. Fasc. B. No 30. et NB- 1755. P 182. 1743/15. P 162. Prot. Esterháza, 1782. JÚ1./20. P 274. Tisztiszék, 1826. dec. 8./10. Degré 1961. 113. P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 10./2., 1786. jan. 8./4. P 397. A/4. 1797. márc. 23./296. P 623.Gazd. biz. 1811. jan. 11./14. P 274. Tisztiszék, 1827. febr. 9./21. P 74. Tisztiszék, 1746. szept. 13. P 155. Bizottság, III. k. 1757. máj./l.