A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
elhalt köpcsényi Mühlner Borbála után 685 Ft maradt. Ebből az adósságok és a kegyes hagyomány levonása után 187 Ft szállt az uradalomra. 335 A Batthyányak németújvári tisztiszéke attól tette függővé az öröklést, hogy az özvegy meg tudta-e művelni a férje után maradt földet. 336 1781-ben Takács Judit azt kérte a körmendi tisztiszéktől, hogy az ő gyermekei kapják az apjuk húga után maradt házat és szőlőt. A szék határozata alapján — háramlás címén — az egész vagyont az uradalom kapta. 337 A Károlyiak birtokán a nagykárolyi központi ügyész, illetve az ügyészi hivatal foglalkozott háramlási ügyekkel. 338 Az uradalmi ügyészek egyébként hagyatéki — elsősorban háramlási — ügyekben elsőbírósági szerepet is játszottak. 339 Az uradalmak kísérletet tettek, hogy a háramlási a területükön lakó, nem jobbágyi állományú személyek vagyonára is kiterjesszék. Az Alsólendvának adott utasításban pl. azt olvashatjuk, hogy a tiszttartó a magtalanul elhalt polgárok minden javait foglalja le az uraság számára. 340 1752-ben egy Sércen megölt egyházi személy hagyatékát a főszámvevő vette át. Ugyanekkor volt napirenden a meghalt megyei írnok hagyatékának megszerzése is. 341 1812-ben szerepelt a körmendi tisztiszék előtt a plébános után maradt szőlő ügye, amit ő szegény rokonaira hagyott. Az ügyész azzal emelt kifogást a végrendelet ellen, hogy a plébános a szőlő után hegyadót fizetett, így az földesúri hatalom alatt állt. 342 A jobbágyi öröklés — melyet Varga Endre a ,jobb ágymagánjog" részének nevez 343 — a végrendelkezéssel kezdődött. Az uradalmak a jobbágyi végrendelethez két tanút kívántak meg; írástudatlanság esetén a végakaratot ők vetették papírra. Egyes uradalmak a végrendelettel szemben kivételes követelményeket is támasztottak. Az Esterházy hitbizomány jobbágyainak végrendeletei pl. csak akkor voltak érvényesek, ha az Örökhagyók a kismartoni, lékai vagy sopronnyéki uradalmi kórházra legkevesebb öt garast hagyományoztak. így nem lehet csodálni, hogy egyes jobbágyok végrendeletüket közvetlenül valamelyik uradalmi kórháznál helyezték letétbe. 344 Kizárták az öröklésből a prímási birtokokon a lányágat, 345 valamint korlátozták a gyermekek közötti telekmegosztást, 346 ami más uradalmakban a telkek nagyméretű felaprózásához vezetett. Ausztriában ezt a földesurak úgy akadályozták meg, hogy az örökösödési jogot a legidősebb fiúra korlátozták. 347 A magyarországi 1836-os törvények — az állami és a földesúri járadék védelme érdekében — fenntartották a telekmegosztás földesúri engedélyhez kötését. E törvényekről mondta ki a tatai tisztiszék: „E törvények szerént a felosztás az uraság engedelmétől függ, és azért helyes oknál fogva azt meg is akadályozhatja annál is inkább, mivel az illy közös házok és belső telkek eladása esetében a 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 P 162. Prot. Esterháza, Fasc. 4. 1784. JÚ1./48. P 1322. Tisztiszék, 1732. ápr. 2./1. Uo. 1781. okt. 8./3. P 1531. Jobbágyok, Jegyzőkönyvek 1793-1814. Degré 1961. 114. Alsólendva 100. P 108. Fasc. B. No 26. 1752. jún. Res./7-8. P 1322. Tisztiszék, 1812. júl. 23./7. Varga 1958. 38. P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. okt./4., 1756. márc./16. Arch. saec. Prot. No 29. AA. Urbárium 1765. pag. 58. 346 Prímási utasítás, 394. 347 Bakács 1936. 289.
