A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
vertek rá. A szék figyelmeztette őket, hogy „feleségeiket zabolázzák meg, mert ők a háborúság okozói". Községi állásában mindkettőt-meghagyták. 291 A nagyobb számban előforduló — rendszerint verekedésből következő — testi sértések üldözése ugyancsak magánpanaszra történt. Büntetése bot vagy börtön, ritkábban az orvosi költségek megtérítése vagy a sértettnek fizetett kártérítés. Itt a tisztiszék az úriszék XVIII. századi gyakorlatához igazodott. 292 Az első ismert — 1716. évi — tisztiszéki jegyzőkönyv első napirendi pontjában egy ilyen ügyről olvashatunk. A Nógrád megyei lesti jobbágyok fenyegető levelet írtak, hogy Perényi Mária szolgái ne merészeljenek a község területére lépni, „mert csak a holttestüket találják meg". A kékkői tisztiszék a levél íróira 16 botot veretett. 293 1746-ban állt a Csákyak tisztiszéke előtt Halász János uradalmi majoros, aki verekedés közben egy asszonyt fején megsebzett. Mivel az alperes önként beismerte tettét, csak 20 botot kapott és 25 polturát fizetett. A következő évben a kluknói kocsmában kitört tömegverekedés hat résztvevőjére 30—40 botot mértek, mert „emberölés is lehetett volna belőle". 294 1748-ban két szolga verekedett össze a smizsányi kocsmában, ennek során alperes a sértettet a szeme alatt megsebezte. 4 Ft-ot fizettettek vele az uradalmi pénztárba, két templomi gyertya árát. 1751-ben két kemencéi lakos verekedésért 30, illetve 20 botot kapott. Ugyanezért Világoson 30 bot járt. 295 A tiszaszentmártoni Forgách uradalomban verekedésért vagy „megvéresítésért" 12 Ft volt a büntetés. Ennek negyedrészét a tiszttartó, a többit az uraság kapta; a sértettnek semmi sem maradt. 296 1758-ban a nagybaromi kocsmárosné egy hercegi gránátossal verekedett. A katona nemcsak magát védte, hanem az asszonyt földre teperte, úgyhogy vére is megindult. „Hogy nem került halálos veszedelembe, az csak a bábának és az orvosi segélyszereknek volt köszönhető." A gránátos 30 botot kapott és viselte az orvosi költségeket, „ha előbb nem, akkor majd az apja utáni örökrészéből". 297 Egy verekedési ügyben a bizottság által később kiszabott ítélet szintén 30 botról és a 16 Ftos orvosi — fürdős — költségek megtérítéséről szólt. 298 A Károlyiak gazdasági bizottsága sem követett más gyakorlatot. 1760-ban pl. a szentmiklósi Kitics János verekedésért az uraságnak 12 Rft-ot, Fényes Tivadar 11 Rft 54 kr-t fizetett. A pénzt a számtartó vételezte be, aki e pénzekről naplót vezetett. Ugyanebben az évben történt, hogy az ispán fiát megverték, szemét kiütötték. A bizottság elrendelte, hogy a hajdúk fogják el a tetteseket. 299 A bizottság a daróci udvarbíró jelentéséből értesült arról a verekedésről, amely a vásár idején történt. Az ügy úgy kezdődött, hogy egy „tőketerebesi oláh az utcán álló szekeret, melyen egy hordó bor volt, oldalba vizelte"- Erre Fekete Miska és társa egy bottal fejbe verte. Az oláh egy nemes ember közeli házába menekült, ott ketten védelmére keltek. Alperesek mindet összekötözték és az udvarra tették ki őket. „Estére félholtak lettek, akkor kicsapták őket a házbul." A bizottság Fekete Miskát és társát testi büntetéssel fenyítet291 292 293 294 29S 296 297 298 299 Uo. 1830. márc. 20./2., 9. Eckhart 121. P 1769. Tisztiszék, 1716. aug. 2./1. P 74. Tisztiszék, 1746. febr. 11., 1747. dec. 29. Uo. 1748. aug. 1., 1751. febr. 4. P 1882. 1752. aug. 2./28. P 155. Bizottság, III. k. 1758. máj./37. P 162. Prot. Esterháza. Fasc. 3. 1782. júL/14. P 397. A/l. 1760. febr. 15., márc. 17., nov. 19.
