A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
ilyesmi előfordul, adjanak túl rajta". 193 A következő évben lovanként 1 Ft, ökrönként 2 Rft büntetést szedett a kluknói tisztiszék a tilosban való legeltetésért. A legnagyobb ilyen ügy 1818. szeptember 20-án volt a szék előtt: a folkmári vadász jelentette, hogy Lénárt András hámori lakos 170 ökrét a szénégetőnél legeltette, ökrönként 3 kr büntetést fizetett. 194 1844-ben az erdész jelentette a kékkői törvényes tiszti ülésnek, hogy a divényi uradalom egyik jobbágyát juhokkal, kecskékkel az erdőben érte. Sem az állatokat kihajtani, sem zálogot adni nem volt hajlandó, sőt erőszakkal ellenszegült, a vadászt fejbe verte. A szék a kasznárt bízta meg, hogy hallgassa ki a vadászt és tanúit. Utána az ügyet a jószágigazgatói hivatal kapta. 195 Tísztiszéki eljárást vont maga után a különböző földesúri tilalmak jogok megsértése. Ezek között első helyen a földesúri joghatóság megkerülése állt. Az alsólendvai uradalomban pl. 50 Ft-ra 196 , a tiszaszentmártoni Forgách uradalomban 12 pálcával büntették azt, aki máshol — pl. a megyénél — kereste igazát. 197 Különös figyelmet szenteltek a kormányzati szervek — mint ezt már a birtokgazdálkodással kapcsolatban is láttuk - a kocsmáitatásnak. Ez azonban inkább az ellenőrzést, mint a büntetést szolgálta. Néhány ilyen ügy is szerepelt a tisztiszék előtt. 1780-ban pl. a kismartoni bizottság vizsgálta meg egy bittsei jobbágy perét, aki az uraság bor-, sörés pálinkamérési jogát megsértette. 198 1790-ben a Kállayak tisztiszéke Tormay György, Simon Pál és Kirg Mátyás kallói lakosokat azzal vádolta, hogy a földesúri jog nagy kárával hordós bort tartottak. Tormay mint nemes 12 Rft-ot fizetett, a többiek, mint porciófizetők 24 pálcát kaptak. 199 A közigazgatási feladatok között már szó volt az engedély nélküli építkezésekről, amiért büntetés járt. 1810-ben pl. a kluknói határban urasági engedély nélkül kerítést építő lakosok az épített kerítés után ölenként 10 kr büntetést fizettek. 200 Tilalom alatt állott az uradalmi területen a vadászat és halászat. Ennek megsértése 12 Rft büntetéssel járt. 201 Tiltott helyen való fűszedésért, kaszálásért 12 bot és 12 Rft büntetést szabtak ki. 202 Az uradalmak még számos egyéb tilalmat is állítottak. Ezek közül a legjelentősebb az erdőhasználat korlátozása volt, amelyet a lakosság leggyakrabban hágott át. Az ebből eredő falopások azonban már a büntetőügyek közé tartoznak. 2. Büntetőügyek A büntetőügyek közül az úriszéken kívül bíráskodó kormányzati szervek előtt a lopás, istenkáromlás, káromkodás, emberölés (Kismarton), paráznaság, fajtalankodás, boszorkányság és tűzokozás szerepelt. A nemi erőszak, bigámia, szentségtörés, rablás, útonállás és csalás mindig úriszék elé került. Nyilvánvaló, hogy az úriszék megkerülésé193 P 623. Gazd. biz. 1813/722. X. 194 P 74. Tisztiszék, 1818. máj. 17./31., máj. 31./37., szept. 20./58. 195 P 1769. Tisztiszék, 1844. márc. 3./XII. 196 Alsólendva 100. 197 P 1882. 1830. márc. 20./3. 198 P 162. Prot. Kismarton, 1780. máj./l. 199 P 343. Tisztiszék, 1790. szept. 3. 200 P 74. T i sz tis Z ék, 1810. jan. 28./3. 201 Uo. 1810. ápr. 8./1. 202 Uo. 1818. jún. 7./38.
