A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

hány ilyen kereskedő a hercegi hitbizomány területén is volt. 1776-ban visszamentek családjukért, az uradalomban hagyva áruikat zálogként. 1784-ben megjelentek a bizottság előtt és a megegyezés értelmében kérték a letelepedési és árulási engedélyt. A herceg ezt megadta nekik.

401 13. Földmérés, földkönyv (telekkönyv) A közigazgatási feladatok között említendő az a földmérési, telekkönyvezési (Grundbuch) munka, amelyet a nagybirtok az állami telekkönyvezési messze megelőzve folytatott. Különösen korszakunk második felében élénkül meg ez a munka, ami az uradalmi földmérők, mérnökök szerepének növekedését hozta.

402 Különös jelentőségre emelkedett a földmérés a birtokelkülönözési eljárások során. így érthető, hogy a birtokkormányzat figyelmet fordított erre a tevékenységre. A kismartoni bizottság 1756-ban foglalkozott a földméréssel. Elrendelte, hogy a föld mértékét nem holdban, hanem mérőben kell megadni. A telkeket az uradalom tudta nélkül nem lehetett szétosztani, a felosztatlan telkekből engedély nélkül nem lehetett szántót, rétet, kertet kialakítani.

403 A bizottság 1784-ben úgy látta, hogy a három uradalmi mérnök nem tudta a sürgős és fontos munkákat elvégezni, ezért negyedik mérnök felvét elét javasolta a hercegnek. Ő azzal a feltétellel engedélyezte az alkalmazást, „ha munkát is adnak neki". A kerületi felügyelőknek különben joguk volt szükség esetén napidíjért idegen mérnököt foglalkoztatni.

404 A körmendi tisztiszék 1812. júniusi ülésén két — a kanizsai és a ludbregi — uradalom felmérésével foglalkozott. Részletes utasítást adtak a felmérést végző geometrának.

40s Ugyancsak utasítást adott a földmérőnek a kékkői tiszt isszék.

406 A mérnökök készpénz- és természetbeni fizetésüket a konvenciósok között kapták. Ennek megállapítása, a munkájukhoz szükséges eszközök, felszerelés biztosítása a tisztiszék dolga volt. 1798-ban pl. a keszthelyi uradalom mérnöki szállásának ablakára táblákat tettek, az írásoknak egy almáriumot, a térképeknek egy asztalt szereztek be. Leltárba vették a rajzeszközöket.

407 Ugyanebben az évben a csákvári tisztiszék észrevételezte, hogy az „inzsellér úr" 1794-től nem vette ki kötelező sörjárandóságát. „Most pénzben kéri megváltani, ami elbocsátás terhe mellett tilos." Végül is a számvevőt kereste meg, hogy természetben adja ki neki.

408 A körmendi tisztiszék 1812. októberi ülésén foglalkozott Engel Antal enyingi mérnökgyakornok kérvényével. A herceg a kért 25 Ft-ot engedélyezte neki. 1813 februárjában a ludbregi mérnök napidíjait hagyták jóvá.

409 1813-ban Simon János csokonyai mérnökgyakornok a cenki bizottságnál előadta, hogy már kilenc éve szolgálta szorgalmasan az uraságot, ezalatt kis és nagy 401 P 155 Bizottság, III. k. 1758. aug./6.;P 162. Prot. Esterháza, 1784. júl.-aug./5. 402 Lásd erről bővebben: Bendefy 16., 41-43., 90-92., 104., 196., 260-268. 403 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1756. márc./3. 404 P 162. Prot. Esterháza, 1784. júl.-aug./67. 405 P 1322. Tisztiszék, 1812. jún. 23-/3., 7. 406 P 1769. Tisztiszék, 1834. máj. 8./1. 407 P 274. Tiszttartóság. 1798. jan. 10. 408 P 187. 1798. dec. 11/912. 409 P 1322. Tisztiszék, 1812. okt. 6-/4.; 1813. febr. 2-/11.