A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban
1841. júliusi ülése számolt el arról a 179 Ft-ról, melyet az egyházalaptól a felsőkörtvélyesi parókia építésére kapott. 372 Ehhez a feladatkörhöz kapcsolódott az iskolák fenntartása. Somogy megye református közgyűlése 1792-ben köszönetet mondott gróf Festeticsnek, amiért úgy döntött: támogatja iskolaépítési kérésüket. „Ezzel nemcsak minket, de utódainkat is hálára kötelezte." 373 Az 1813. decemberi Lónyay családülés épületfát juttatott a sárospataki református kollégium épületeinek javítására. 374 A Festeticsek 1815. januári tisztiszéke jónak tartotta a felsőörsi mesterház megvizsgálását. Mérlegelték, hogy nem lenne-e előnyös javítás helyett a papház melletti jobb ágyházzal elcserélni. A jobbágy a kocsma melletti házat kapta volna. 375 A Csáky család 1836. márciusi ülése a kővági katolikus iskola céljára telket adományozott. 1873-ban a nagyváradi iskolafelügyelőség felszólította a családot, hogy a Körmösdpusztán, ahol 60 „tanképes gyerek" volt, iskola céljára egy három helyiségből álló épületet, két hold földet, illetve 300 Ft évi fizetést vállaljon. A családülés határozata: „. . .minthogy a többi közterhek tekintetéből a nemzetség oly alappal nem bír, melyből az ebbeli költségeket fedezhetné, ezen új teher el nem fogadtatott". 376 Az Esterházy hercegi commissio foglalkozott alapítványi ügyekkel. 1754-ben pl. Nagymarton község jelentette, hogy az 1000 Ft-os Harsányi-féle ferences alapítványt kölcsönvette. A bizottság szerint „az uradalomnak érdeke az alapítvány behajtása, mivel annak ellátása a hercegi uradalom feladata". 377 A bécsi pénztári számadó özvegye 1784-ben 2500 Ft értékű alapítványt tett — jelentette Glatz szarvkői tiszttartó. Az összegből 2000 Ft a bécsi Stadtbancóban maradt, kamatait a lajtapordányi iskolamester kapta. A fennmaradt 500 Ft készpénzt a pordányi harangra és toronyra fordították. Az alapítványt a győri püspöki tanács jóváhagyása után a herceg is aláírta. 378 1751-ben kolostor építésére vonatkozó megegyezés jött létre a kismartoni bizottság és a ferencesek között. A kolostort 24 főre tervezték. Az első terv szerint a kolostort részben hercegi, részben a kishöflányi lakosoktól vásárolt telken akarták megépíteni. A gvárdián vállalta: az Apollónia templom és a régi kis kolostor lebontásával felszabadult területre építkeznek, hogy a hercegi föld szabadon maradjon. Az építkezéshez a fraknói uradalom 1752-ben 10 000 téglát adott. 379 Az alapítványokat, kolostori javakat az uradalmak sajátjuknak tekintették. Ezt mutatja a kismartoni bizottság 1782. évi két állásfoglalása. 1782 júliusában úgy rendelkeztek, hogy a feloszlatásra kerülő kolostorok, hercegi alapítványok tőkéjét kamatokkal együtt vissza kell követelni. A bizottság ezzel a kéréssel az uralkodóhoz fordult. Stahremberg grófnő korábban 1000 Ft-ot azzal a feltétellel hagyott a Győr megyei remete rendre, hogy megszüntetésük esetén a pénz a kőszegi árvaházé legyen. A pénzt a rend megszüntetésekor a hercegi pénztár bevételezte. A szombathelyi püspök hiába követelte, hogy a pénztár fizesse a kamatokat az árvaháznak. A bizottság úgy látta, 372 P 72. Családülés, 1841. júl. 16. 373 p 279 Iratok; 1792 . f ebr . 14. 374 P451. 1813. dec. 24. 375 P286. 1815. jan. 1-2./3. 376 P 71. 1836. márc. 17., 1873. jún. 4. 377 P 108. Fasc. B. No 30. et. NB. 1754. okt./3. 378 P 162. Prot. Esterháza, 1784. júl.-aug./38. 379 P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec./18.; No 31.etNB. 1757. jan./13.; P 131. Prot. V. 1752. dec.
