A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

II. A birtokkormányzat és a birtokszervezet fejlődése

Áz 1740-es évektől kezdve a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségei, ha ingadozva is, de jócskán bővültek. Nemcsak az örökös tartományok piacainak felvevőképessége növekedett, hanem az örökösödési háború alatt ismét felduzzasztott hadsereg ellátása is fokozta az eladási lehetőségeket. A háború alatt feldúlt tartományokban engedélyezték a gabona vámmentes behozatalát is. A konszolidálódott viszonyok, a lakosság számbeli gyarapodása, a gazdasági élet élénkülése, a mezőgazdasági árutermelés fejlődése korszerű irányítási formákat követelt.

37 A század közepétől kezdve számíthatjuk azt a periódust, mely a kormányzat fejlődésében jelentős változásokat hozott. Megnyilvánult ez abban is, hogy a birtokokat kerületekre osztották (Esterházy, Károlyi, Batthyány, Grassalkovich, Garamszentbenedek stb.), a kerületek élére felügyelők kerültek. Egyes uradalmakban — Károlyi, Batthyány, esztergomi prímási — megjelent a jószágigazgató, praefectus mint a jól szervezett birtokigazgatás szerve, a későbbi igazgatóság, kormány stb. előfutára. A testületi szervek ebben a korban is megőrizték korábbi szerepüket. Egyes nagybirtokokon, pl. az Esterházy hercegi hitbizományon, a Károlyiaknál, Csákyaknál, Széchenyieknél létrejött központi tisztiszék hatáskörét és szerepét átvette az uradalmi központi gazdasági bizottság. Az 1767. évi Urbárium kiadása a birtokkormányzat szervezetében lényeges változást nem hozott. Működését azonban némileg módosította, mivel egyfelől jogbiztosító lépésekre késztette a földesurakat, másfelől megváltoztatta a feudális járadék szedésének módját és mértékét. Az úrbérrendezésben részt vett megyei tisztviselőknek az uradalmak „érdemük szerinti jutalmat" adtak, a közzétett úrbérrendezéshez a tisztek észrevételeket fűztek, de átszervezést csak egyetlen helyen — a Batthyányak siklósi, bolyi és üszögi uradalmaiban — okozott, ahol „az uraságot az úrbérrendezés során ért jelentős kisebbedés bepótlására" szervezeti változást hajtottak végre.

38 Nem hoztak változást a birtokigazgatásban II. József rövid életű reformjai sem. Ebben a korszakban a korábbi csekély kormányzati létszám növelésének lehetünk tanúi, amit Szekfű a racionális termelés előfeltételének tart.

39 A tisztviselők, alkalmazottak létszáma viszonylag mégsem volt magas. Esterházy herceg fél országot átfogó csaknem egy millió holdját, 30 uradalmi központját, 300 körüli tiszt igazgatta.

40 A keszthelyi uradalom összes tisztviselője, alkalmazottja (beleértve a szolgai állományt is) 1784-ben 83 fő volt.

41 A Batthyány, Esterházy hercegi és Károlyi birtokok kormányzata már a kiépült igazgatási szervezetet mutatja: 37 Varga 197'4. 16.; Pamlényi I. 344. 38 P 1321.Frendl 1768. jan. 19./2-3.; 18.; 29. Hóman-Szekfű IV. 481. 40 Ez a gazdatisztek konvenciós táblázataiból állapítható meg. Pl. P 182. Fasc. q. No 11.1768. 41 P 276. Számadás 1784.