A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban
ahrisóci és a richnói bíróválasztást vizsgálta felül. 126 A következő évben ugyanez a szék elmarasztalta mindazokat, akik a zsakaróci bíróválasztáson nem jelentek meg. Az engedetlenségért három napi robotot tartoztak teljesíteni. 127 Ugyanakkor a kalyavai jobbágyok panaszt tettek a megválasztott „brutális bíró" ellen. Kérték a tisztiszéket, hogy másikat nevezzen ki. Az ülés határozata szerint, „hogy a panasznak foganatja legyen, három új jelöltet állítanak a falunak". A falu azután a három személy közül Kiszely Gyurkót egyhangúlag választotta bíróvá. 128 1796-ban Merény község tett panaszt, amiért Máriássy Ignác a szabad bíróválasztást akadályozta. A panaszt a családülés vizsgálta meg. 129 Ugyancsak a bíróválasztással foglalkozott a Bánffy család 1798. május 6-i ülése is. 130 A megválasztott és jóváhagyott bírák a birtokkormányzat valamelyik szerve - rendszerint a tisztiszék — előtt tettek hűségesküt. Megfogadták, hogy az uraság és tisztjei parancsait engedelmesen követni, az uradalom érdekeit védeni fogják, illetve hogy rokoni részrehajlás nélküli, igazságos bírák lesznek. 131 Az így hivatalba lépő bírákat senki az uradalmi tisztek közül le nem „degradálhatta". Ha valamelyiket alkalmatlannak találták, az uraságnak kellett jelenteniük. 132 Hasonlóan ment végbe a bíróválasztás a prímási uradalmakhoz tartozó 63 faluban. 133 Némi változást látunk korszakunk végén a bíróválasztás rendjében. Az 1820-as évektől előfordult, hogy a falu nem közvetlenül, hanem a templomban megválasztott képviselői (elektorai) útján választott. 134 Az 1836:9. tc. úgy intézkedett, hogy csak a házat vagy egyéb fekvő javakat bíró személyek választhattak. 135 A gazdák és zsellérek titkos gyűléseit, összejöveteleit tiltották. 136 A megválasztott bírót az 1830-as években is a tisztiszék erősítette meg hivatalában. 137 A derecskéi uradalomban 1839-től a községi tanács hat jelöltet állított, hármat az esküdtek, hármat a tisztséget nem viselő lakosok közül. A jelöltek nevét és a választást is a birtokos szentesítette. 138 Korszakunk végén a községek megpróbáltak ellenállni a földesúri beleszólásnak. A Kállay család 1844-ben a nagykállói bíróválasztásra ügyvédjével levelet küldött, amelyben jelölteket állított. A kállóiak az ügyvédet „élete fenyegetésével, illetlenül kizavarták a városházáról". 139 A bírónak közmegbecsülésben álló, jó magaviseletű embernek kellett lennie. Képzettségére vonatkozó követelményről nincs tudomásunk. Sokkal inkább azt látjuk, hogy a falusi bírók — különösen korszakunk elején — még írni-olvasni sem tudtak, írástudatlan volt pl. a szárazvámi, a löki stb. bíró. 140 Tudás hiányában a bírák az uradalom által biztosított tekintélyre támaszkodtak. 1760-ban a károlyi gazdasági bi126 P 74. Tisztiszék, 1809. nov. 5./4. 127 Uo. 1810. okt. 21./2. 128 Uo. 1811. nov. ll./l. 129 P491. 1796. jan. 12.,jún. 20. 30 P14.4. 1798. máj. 6. 31 P 74. Tisztiszék, 1809. nov. 19./2., 1810. nov. 11./2., nov. 18./1., 1818. nov. 15./66. Utasítás 1668/36. 157. Arch. saec. Jur. Titulus V. Sedium dominalium jur. 1732-1848. Jf 4 Szendrey 1968. 46-47. 135 Horváth 567. 136 Szabad 178. 137 p ?4 Tisztiszék) 1838 nov t 38 Szendrey 1968. 39. 139 P 34 3. Családülés, 1844. nov. 11. 140 P108. Fasc.B.No 31.etNB. 1757. jan./7.; P 170. No 156/799. 200
