A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VI. Birtokgazdálkodás

VI. BIRTOKGAZDÁLKODÁS A nagybirtok - és benne a birtokkormányzat — létének értelme a gazdálkodás volt. A birtokirányítás három ágazata — birtokgazdálkodás, igazgatás, jogszolgáltatás — közül az irányító szervek a legnagyobb figyelmet az elsőre fordították. Természetszerűleg következett ez abból, hogy a birtokos éppen e célból hozta őket létre, ezért ruházta rájuk hatalmának egy részét is. A birtokkormányzat működésének célja, eredményességének mércéje a nagybirtok gazdálkodásának jó megszervezése volt. A birtokgazdálkodást több oldalról — gazdaságtörténet, agrártörténet, technikatörténet stb. — is meg lehet közelíteni. Jelen tanulmány tárgya a birtokkormányzat tevékenysége, így a gazdálkodást is erről az oldalról közelíti meg. Azt vizsgálja, hogy a kormányzati — ezek közül is az irányító — szervek milyen gazdálkodási kérdésekkel, és hogyan foglalkoztak. Nem célja a magyarországi nagybirtok-gazdálkodás egészét ismertetni, mely e tanulmány kereteit meghaladná. A kormányzati szervek gazdálkodási tevékenysége az alábbi feladatkörök köré csoportosítható: 1. fenntartás, 2. úrbéri szolgáltatások, a munkaerő biztosítása, 3. szántóföldi munkák, talajjavítás, 4. növénytermesztés, 5. állattenyésztés, 6. haszonvételek, ipari üzemek. /. Fenntartás Már az előző fejezetben is láttuk, hogyan igyekezett a birtokkormányzat korszerű, a növekvő követelményeknek megfelelő birtokszervezetet létrehozni. Ez a tevékenység is a szervezés körébe tartozott. E helyütt azonban nem erről a birtokszervezésről, hanem a mezőgazdasági üzem mindennapi munkájához szükséges — fenntartás, építkezések, kézművesek irányítása, munkaeszközök beszerzése, udvartartás — ellátásáról szólok. A birtokokhoz nagyszámú épület, mindenekelőtt maga a kastély a melléképületekkel, a majorban a különböző tisztek és alkalmazottak lakóépületei, tehén-, ökör- és lóistálló, magtár, sör- és pálinkafőzőház, a falvakban a jobbágyoknak és taksásoknak bérbe adott házak, malmok, kocsmák, vendégfogadók, a falvakon és majorokon kívül a szérűskert, présház, juhfészer, méhes, téglaégető kemence, csőszházak, erdészházak stb. tartoztak.

1 Mindezeket az épületeket „nemcsak konzerválni, hanem növelni" is a birtokkormányzat feladata volt. így intézkedtek már korszakunk elején az alsólendvai, dombóvári és erdődi uradalmaknak adott utasítások.

2 1 Wellmann 1933.115-116., 1937. 691-692. 2 Merényi 1895. 339. 1898. %A.\Kárffy 268-272. 9 Kállay 129