A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
V. Tisztviselők, alkalmazottak
A németújvári 173 és a tatai 174 uradalomban épületírnok (aedilis scriba, Bauschreiber) működött. Feladata az építkezésekkel kapcsolatos ügykezelés volt, ha a napirend azt igényelte, tisztiszéki ülésre is meghívták. Speciális írnoki munkát végzett az actuarius. Feladata volt a tisztiszéki, bizottsági, igazgató tanácsi ülések jegyzőkönyveinek vezetése, de végzett iktatási, jegyzékelési munkát is. 175 A tisztviselők készpénzből és természetbeniekből álló fizetése elérte a középbirtokos nemesség felső rétegének jövedelmét. A természetbeni lehetett gabona, széna, fa, bor, sör, szalonna, tűzifa stb., illetve marhatartás, földhasználat. A járandóságot negyedévenként fizették; 176 a készpénzt a pénztáros, a természetbenieket a számtartó, esetleg a kasznár. A konvenciós földeket a tisztiszék mérte ki, a munka növekedésével emelhette a konvenciós föld nagyságát is. Külön kedvezmény volt, ha az uraság a földet fel is szántatta, illetve a termést hazahordatta a tiszt részére. 177 Egyes uradalmak korlátozták a tisztek magángazdálkodását. A fertőszentmiklósi uradalomban pl. a tisztek nem vezethettek saját gazdaságot, 178 a dombóváriban nem legeltethették és tarthatták marháikat az uraság állatai között. 179 A kismartoni uradalom tisztjei — elkobzás terhe mellett — nem tarthattak a megengedettnél több szárnyast vagy állatot. Utazásaikhoz előfogatot nem kaptak. 180 1757-ben a kismartoni bizottság tudomására jutott, hogy a tiszttartók és tisztek a tilalom ellenére a maguk számára előfogatot követeltek. A commissio körlevélben figyelmeztette őket, hogy ez „nagy büntetés terhe mellett tilos". 181 A Csákyak kluknói tisztiszéke tiltotta, hogy a tisztek a robotot saját céljaikra használják. 182 A megengedettnél több állatot ők sem tarthattak. 183 Egyes nagybirtokokon — Batthyány, Esterházy, Festetics, magyaróvári Habsburg, Károlyi — a tisztek, készpénzfizetéseik alapján, osztályokba voltak sorolva. A kifizetéseknél a kerületi pénztárak igyekeztek az egyes uradalmakat külön kezelni. A kismartoni bizottság pl. 1754-ben elrendelte, hogy a főpénztár az uradalmak fizetéseit külön rovatokon számolja el. 184 A készpénzfizetések megállapításánál figyelembe vették a végzett munka minőségét, így előfordulhatott, hogy ugyanazon uradalmon belül az azonos munkakört betöltők fizetése különböző volt. 185 A készpénzfizetésekből a Batthyány uradalmak 1812-ben „osztály és személyzeti adót" (Klassen- und Personalsteuer) vontak le. 186 1815-ben a Festetics uradalmak tisztjei drágasági pótlékot kaptak. A vörsi számtartó pl., akinek évi fizetése 150 Ft volt, 40 Ft-ot. 187 73 P 1322. Tisztiszék, 1789. jún. 74 P 210. 1790. szept. 11. 175 Szántó 193. 176 Wellmann 1933. 121. 177 P 1322. Tisztiszék, 1823. okt. 25.; P 187. 1845. ápr. 12./40. 178 Mereng 1896. 101-102. [n9 Merényi 1898. 88. 180 P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. ápr./6., 17. 181 P 155. Bizottság, III. k. 1757. máj./6. L82 p ?4 XisztisZ) í k) 18ia okt 21./I. 183 Uo. 1810. okt. 21./3. 184 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. okt./15. 185 P 406. Prot. 1793. febr. 9./96. 186 P 1322. Tisztiszék, 1812. szept. 9./13. 187 P 286. 1815. jan. l./l. Itt szeretnék utalni arra, hogy a fizetések emelkedő tendenciáit látva, gondolnunk kell az állandó áremelkedésre is.
