A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

V. Tisztviselők, alkalmazottak

öt csoportra osztja: aulici (udvarmester, szakács, inas, kertész, nyugdíjasok stb.),/««dationales (plébános, káplán, tanító stb.), offtciales (a birtoktalan nemesek közül kikerült tisztek), oeconomici (esetleg a parasztok közül kikerült alkalmazotti réteg) és servitores (szolgák, cselédség stb.)57 Fabricius Endre két csoportot - központi és kerületi-uradalmi — különböztet meg.

58 Ravasz János a sárospataki uradalomban 1719-ben és 1733-ban „alkalmazottnak" minősíti a tiszttartót, számtartót is.

59 Bojt Lajos a fejérvári őrkanonokság birtokain a XIX. század elején officialisokat (tisztviselők, fiskális, írnok, sajkás, plébános, iskolamester) és servitorokat (béres, erdőkerülő, méhész, birkás, kanász, kocsis, kézműves stb.) különböztet meg.

60 Véleményem szerint a nagybirtokkormányzat központi, kerületi és uradalmi tisztviselőkből, uradalmi és kegyúri alkalmazottakból és szolgákból (általános, állattenyésztés, rendészet, iparosok, udvartartás) állott. A továbbiakban ezt a beosztást veszem alapul a funkciók ismertetésénél. Tisztviselők Általános Pénzügyi Szakigazgatási Ügykezelési Központi régens praefectus igazgató kormányzó jogügyigazgató főszámvevő főszámtartó főpénztáros ágens mérnök levéltáros telekkönywezető doktor baromorvos erdőmester muzsikus könyvtáros titkár írnok Kerületi felügyelő számvevő számtartó pénztáros írnok gyakornok Uradalmi tiszttartó kasznár sáfár kulcsár ügyész fizetőmester számtartó pénztáros mérnök írnok gyakornok járulnok 57 Wellmann 1933. 118. 58 Fabricius 39-40. 59 Ravasz 50. és köv. 60 Bojt 95.