Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

utalt tárgycsoportnak e táblához való fellebbezésére a lehetőség továbbra is megmaradt.

10 Ilyen ügyek voltak a protestánsok említett házassági perein s a nem nemesek büntető perein kívül a bányaperek és a jobbágyok magánjogi perei. Ezek az ügyek részben az idézett törvénycikkek alapján, részben királyi rendelkezés folytán, részben hallgatólagosan 1790 után is a kir. tábla, illetőleg a curia felső fokú ítélkezése alá tartoztak. Az utóbbi fórum polgári fellebbviteli hatásköre így 1790 után csak a katolikus és görögkeleti vallásúak házassági pereire, a nádori főtörvényszék, illetőleg a nádori delegált törvényszék kompetenciájába tartozó jászkun perekre és (törvényhatóságok közötti) határperekre, a személynöki városok polgári ügyeire s egyes praedialista székek és kerületek bizonyos ügyeire nem terjedt ki. (A curia büntető fellebbviteli hatásköre, mint láttuk, még ennél is szélesebbé vált, abból csupán a jász-kunok büntetőperei voltak a feudális korszak legvégéig kikülönítve.)

11 A curia tehát változatlan szervezettel s a régi rendhez képest megnövekedett hatáskörrel került ki a mozgalmas 1790/1. évi diéta tanácskozásaiból. S amikor a hosszú országgyűlés 1791. március 12-én végül is befejeződött, a curia tagjai megelégedetten hagyhatták el Pozsonyt (ahová az országgyűlés időközben Budáról átköltözött), s távozhattak nem ugyan munkahelyükre, hanem birtokaikra, hiszen a törvényszünet még egyelőre tovább tartott. S amikor az is letelt, a curia két intézménye közül csak a királyi tábla ült újból össze 1791. május 9-én, hogy a megkésve induló húsvét utáni törvényszak legalább egy részét megtarthassa, s — a visszaállított régi mód szerint — az ítélkezést ismét megkezdhesse, amire az országgyűlési törvényszünet 1790. május 5-e óta eddig nem adott lehetőséget. A megrövidült törvényszak május 9-től június 25-ig tartott, s már nem Budán, hanem Pesten folyt le, ahol a kir. tábla — minthogy a curia épületét II. József az egyetemnek adta — most ideiglenesen szállást kapott.

12 Június végén a törvényszak befejeződött, utána a kir. tábla bírái aratási törvényszünetre mentek, majd eljött az év szent-istváni törvényszaka, amikor a hétszemélyes tábla bírái is összegyűltek, s a curia — mindkét tábla részvételével — végre csakugyan megalakulhatott. Az újjáalakulás az 1791. augusztus 22-i együttes ülésen ment végbe, melynek ünnepélyességét fokozta, hogy a curia s a hétszemélyes tábla új elnökét, Sándor Lipót nádort is ez alkalommal iktatták be. A curiai majd az utána tartott hétszemélyes táblai ülés lefolyását, hogy az intézmény életébe minél közvetlenebb betekintést adjunk, részletesen ismertetjük, előre bocsátva, hogy a curia ezúttal, a nádorra való tekintettel, ismét teljes létszámban Budán ült öszsze.

13 A két tábla bírái reggel a királyi Várban gyülekeztek, majd „illő rendben" a vártemplomba (ad ecclesiae Arcensis oratórium, ad praefatam ecclesiam divo 10 A curia hatásköréről s annak változásairól munkánk második részében adunk áttekintést. 11 Az egykorú jogszolgáltatási szervekre s a különböző fórumok hatáskörére Bónis — Degré—Varga 45 — 76. 12 A törvényszak lefolyásáról tudósít Prot. tab. reg. 1790/1. A Budáról Pestre visszaköltözéssel a továbbiakban foglalkozunk, és az e tárgyra vonatkozó forrásokat a 18. jegyzetben közöljük. 13 A két ülés jegyzőkönyve Prot. tab. septemviral. 1791, d. a. A fentiek leírása az ünnepi ülések mintájául is szolgálhat. (A rendes ülések lefolyásáról munkánk második részében, a curia ügyvitelének ismertetésénél lesz szó.)