Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
IL A CURIA A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN S A SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (1790-1850) 1790. május 1-éii az áhított régi rend visszaállott a kir. curián. A visszatérés azonban nem a munkának egy más — a régi — ügyvitel és perrendtartás szerinti újrafelvételét, hanem az ítélkezésnek — anakronisztikus indokú — teljes, illetőleg csaknem teljes beszüntetését jelentette. Ez a curia két tagja közül elsősorban a hétszemélyes táblára vonatkozik, ahol a munka a Józsefi szisztéma eltűnésével azonnal s hosszú időre valóban teljesen megállt. A Novus Ordo korszakát lezáró 1790. április 30-i ülés nemcsak ez év, hanem a következő 1791. év nagyobb része számára is utolsó ülése lett a hétszemélyes táblának. 1790. június elején ugyanis Budán megkezdődött az országgyűlés; előtte már e tábla nem ült össze, s az országgyűlés alatt, a régi rend szerint, a törvénykezés szünetelt. Amikor pedig a diéta 1791. március 12-én véget ért, ez év húsvétutáni törvényszakának ideje következett volna, mely törvényszakot a hétszemélyes tábla, szintén a régi szokás szerint, nem tartott meg. Az ország legfelsőbb bírósága tehát, a Novus Ordo bürokratikus fegyelmétől s az akkor rábízott igazgatási feladatoktól megszabadulva, csak az 1791. év szent-istváni törvényszakára gyűlt ismét össze, amikor a régi rendben is ítélkeznie kellett. A hétszemélyes tábla így, a Novus Ordo lezárulta után közel másfél évi szünetet tartott és csak 1791. augusztus 22-én kezdte meg ismét a munkáját, mintegy utólagos igazolásaként II. József fentebb idézett véleményének, hogy a curia bírái alig várják a napot és az órát, amikor a törvénykezést berekeszthetik, s birtokaikra távozhatnak. A hétszemélyes táblánál a királyi tábla sem mutatkozott sokkal szorgalmasabbnak, erre különben a régi rend módot sem adott. A Novus Ordo után, az országgyűlés közeli megnyitása miatt, a királyi táblának törvény szerint megtartandó húsvét-utáni törvényszaka az 1790. évben összesen két ülésre zsugorodott össze: csak május 4-én és 5-én tartott ülést a tábla, utána a törvényszak „exspirált", s a bírák az országgyűlés kezdetéig a rég nélkülözött törvényszünetet élvezhették. Majd ismét Budára gyűlve, mint az alsó táblának ősi szokás szerint tagjai (az ítélőmesterek a naplók és más irományok szerkesztői) a diéta tanácskozásain vettek részt. így a Justifia Josephina korszaka után, 1790. május 1-től az év végéig — az esztendő nyarán és őszén még sorra került 3 rendkívüli ülést is beszámítva — összesen 5 ülést tartott a királyi tábla, ítélkezés pedig csak két alkalommal, a május 4-i és 5-i üléseken történt. Az 1790. év többi részében és 1791-ben az országgyűlés bezárásáig s az országgyűlési törvényszünet befejeződéséig, ítélet nem volt hozható. 1790. május 6-tól 1791. május 8-ig, egy egész éven át tehát — a hétszemélyes táblához hasonlóan — a királyi tábla sem ítélkezett. — A Novus Ordo alatt a polgári kori hivatalok módjára folyamatosan működő kir. curia
