Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

detményeknek, a fenti módosítások figyelembevételével, elkészítését és országos publikálását.

136 A kancellária hozzájárulásának birtokában a hétszemélyes tábla március 3-án, a helytartótanács március 5-én újabb sorozatos, egymással párhuzamos körrendeleteket intézett a vármegyékhez, a városokhoz, a kerületi táblákhoz és a judicium subalternumokhoz, részletes utasításokat adva nekik a régi állapotba való visszatérés teendőire vonatkozólag. Mindezek a rendelkezések a curia által kidolgozott (február 12-én kelt) említett javaslatokon alapulnak, s az ott összefoglalt teendők végrehajtására adnak utasítást, természetesen, a kancellária észrevételeinek figyelembevételével. A szóbanforgó iratok közül legrészletesebb a helytartótanácsnak a vármegyékhez intézett, 1790. március 5-én kelt

137 körrendelete, mely bevezetésében elődeire, a február 9-i és 19-i helytartótanácsi körrendeletekre utalva, a továbbiakban pontról-pontra követi a curia javaslatait, s gyakran szószerint is átveszi annak szövegét. Az utóbbit tehát itt nem ismételjük meg, csak annak megállapítására szorítkozunk, hogy a március 5-i rendelet is sorra veszi az összes egykorú — az 1780. évi állapot helyreállítása végett újból felállítandó, visszaalakítandó, illetőleg megszüntetendő — fórumokat a hétszemélyes táblától le az úriszékekig és a mezővárosi bíróságokig, s mindegyiknél ismerteti az átszervezéssel kapcsolatos, a hatásköri változások miatt szükséges, 1790. május l-ig feltétlenül végrehajtandó intézkedéseket. Végül annak ismételt hangsúlyozása után, hogy az átalakulásnak május l-ig teljesen le kell bonyolódnia, utasít minden megyét, hogy a fentiek közül reá váró teendőket végezze el, a más fórumokra vonatkozó rendelkezéseket a megyében tegye közhírré, s a feleket a változások következtében általuk megteendő intézkedésekre szólítsa fel.

138 A helytartótanács és a hétszemélyes tábla egybevágó rendelkezései értelmében a Novus Ordo felszámolásának terhe elsősorban a vármegyékre hárult. Ezeknek kellett átvenniük a május 1-én megszűnő judicium subalternumoktól azok folyamatban levő (félbemaradt) polgári pereit, összes (akár folyamatban levő, akár befejezett) büntető perét és válóperét, a már elítélt s még ítéletre váró rabokat a rabőrző hajdúkkal együtt, továbbá az irattárakat és a bírói letéteket. Hasonló módon át kellett venniük a kerületi tábláktól az ezek hatáskörébe többé bele nem tartozó tárgyú polgári pereket, a kerületi táblai hatáskörből újból kizárt váló- és büntető pereket, árva- és gyámügyeket, valamint a náluk őrzött rabokat és bírói vagy árvaszéki letéteket. A megyéknek kellett átvenniük továbbá a hatásköri változásokkal kapcsolatban a királyi táblától visszaküldött pereket is. Mindezt szét kellett válogatniuk hatáskör és illetékesség szerint, s a megyét illető ügyeket

t iratokat, rabokat és letéteket — az előírt további intézkedések végett — át kellett adni a megfelelő megyei szerveknek, a többit át kellett küldeni az illetékes sz. kir. 136 A kancellária febr. 23. kelt válaszának fogalmazványa Kanc. lt. Acta gen. 1790: 2583. Elküldött tisztázata s a hétszemélyes tábla és a helytartótanács febr. 19-i körrendeletei Arch. Jos. Tab. septemviral. 1790: 1. kf. 2. t. 831. A helytartótanács (nyomtatásban kiadott) körrendelete a császár febr. 15-i rendeletét átírva, azt megtoldotta még egy ponttal, mely szerint a megyék és a helytartótanács érintkezésében a német nyelvet azonnali hatállyal a latin váltja fel. 187 A 8044. sz. 138 A hétszemélyes tábla márc. 3. s a helytartótanács márc. 5. körrendeletei Arch. Jos. Tab. septemviral. 1790: 1. kf. 2. t. 831, továbbá Tab. septemviral. Nyomt. szabályr. 427. cs. 12. pali.