Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

kell az összes első fokú bíróságot, hogy az utasítás kézhezvétele után már keresetlevelet ne vegyenek át, határnapokat ne tűzzenek ki, s appellált pereket a királyi táblára ne küldjenek fel, hanem azokat további rendelkezésig tartsák vissza. A fenti általánosságok után a javaslat sorra veszi a különböző fórumokat, s megállapítja, hogy 1780. évi állapotukba való visszahelyezésükhöz milyen konkrét intézkedések szükségesek. Először a legfelső bíróságról, a hétszemélyes tábláról: ez a pereket a két alsóbb fokú ítélet megegyezése esetén is újból revideálni fogja, s ezután ismét évente csak 2 törvényszakban ülésezik. József haladó intézkedéseit tehát, az állandó, folyamatos, törvényszakokra nem tagolódó ítélkezést s a makacs perlekedés, illetőleg a perek elhúzása ellen bevezetett perjogi reformot (hogy az első és második fórum egyező ítélete után a per tovább nem vihető) a javaslat elsőként adja fel. Megállapítja továbbá, hogy az igazságügy központi felügyelete és irányítása, melyet József 1785. december 12-i rendelete a hétszemélyes táblára ruházott, visszaszáll a kancelláriára. Végül mindezeknek szintén körrendeleti úton való publikálását kívánja. Ugyanígy közhírré teendő, hogy a curia másik tagja, a királyi tábla, ismét vegyes fokú bíróság lesz, a fellebbezett perek tárgyalásán kívül újból ez intézi első fokon az ún. táblai pereket, melyeket a Novus Ordo a kerületi táblák hatáskörébe utalt át. Ezzel az ősiségi jogon alapuló, bonyolult és véget nem érő octavalis perek is, melyek a kir. tábla munkáját 1786 előtt szinte megbénították, régi formájukban térnek oda vissza. A továbbiakban a javaslat sorra veszi a feudáliskori Magyarország többi fórumát, a kerületi táblákat s a Novus Ordo alatt csaknem mind megszűnt — most visszaállítandó — rendi és egyházi bíróságokat: a nádori törvényszéket, a báni táblát, a megyei sedriát, az alispáni és szolgabírói ítélőszéket, a sz. kir. városok törvényszékeit és fellebbezési fórumaikat, a tárnoki ós személynöki széket, valamint a kiváltságos kerületek (a jászkunok, hajdúk, turopolyai nemesek, egyházi praedialistáknak) különféle bíróságait, továbbá a pallosjogú s a vérhatalommal nem rendelkező úriszékeket, a mezővárosok bíróságait, végül a prímási és érseki főszentszékeket és a püspöki szentszékeket. Minden fórumnál megadja annak 1780-ban volt hatáskörét, a Novus Ordo alatt vele kapcsolatban történt változásokat s a helyreállításához szükséges — körrendeletekkel publikálandó — intézkedéseket. Bármilyen érdekes volna azonban a fenti adatok átvétele, e kitérés tárgyunktól túlságosan messze vezetne, így a hosszú javaslatból a továbbiakban is csak a curiát közelebbről érintő, vagy a megindult általános megmozdulásra legjellemzőbb pontokat ismertethetjük. A visszaállítandó vagy helyreállítandó bíróságok után a javaslat a megszüntetendő fórumokra, a judicium subalternumokra tér át, melyeknek eltörlését szintén körrendeleti úton kívánja közhírré tenni. Ezeknek a megszűnésükkor náluk levő polgári pereket az illetékes vármegyéknek kell majd átadniuk. A megyék a feleket május l-ig nyüatkozatra szólítsák fel: a judicium subalternum előtt befejeződött perüket akarják-e felsőbb bíróságra tovább vinni, illetőleg a judicium subalternumon félbemaradt perüket akarják-e a visszaállítandó törvényes megyei fórumon folytatni? A válaszokhoz képest a megyei hatóság a fellebbezni kívánt pereket kiadványozza a királyi táblához, s az alsóbb fokon maradó ügyeket adja át a régi rend szerint illetékes megyei bíróságnak. Ha a felek május l-ig nem intézkednek, perüknek — az bármilyen eljárási szakaszban lesz — iratai nekik visszaadandók, s a felek ügyüknek a törvényes fórumok előtt újrakezdésére uta-