Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

felső bíróság tagjai — a helytartótanács és a kir. tábla tanácsosait rangban meg­előzik, s a legutóbb kinevezett udvari tanácsosokkal kerülnek egy rangba. Ad 11. Ez a pont teljesen szem elől téveszti rendelkezésem értelmét. Én ezáltal az egész parasztságnak, melynek bizonyos büntető ügyekben nincs fellebbezési lehetősége, ez utóbbit akartam megadni, és pedig egy szervezett ós érdektelen fórumhoz való fellebbezés lehetőségét, amilyen a kerületi tábla. Ennek meg is kell történnie, anélkül, hogy a királyi biztosok ebbe bevonódnának, kivéve azo­kat az eseteket, melyeket azelőtt a kancelláriához kellett felvinni. 44 A nemesek büntető pereiben továbbra is a curia fog ítélkezni „ausgenommen in causis, die Ich an mich ex ratione Status avoeiren würde". 45 Ad 12. A kancelláriának igaza van abban, hogy az országbíró és a személynök egy-két assessorral, akiket majd mag ukk al akarnak hozni, de különösen Skerlecz Miklós, akit én a hétszemélyes táblához szándékozom alkalmazni, azonnal ide hivassanak, hogy velük együtt itt az egész terv és a személyi státus lényegében megállapítást nyerjen. Annak alapján azután már csak egy kir. rescriptumot kell a curiához leküldeni, aminek a szent-istváni törvényszak legutolsó ülésén kell kihirdettetnie. E leiratban elő kell adni az igazságszolgáltatás javítását célzó rendelkezésem legnyomósabb okait, s közölni kell, hogy a rendelkezés alapelvei eldöntöttnek tekintendők, s nem kívánjuk a curia véleményét hallani sem az ügy lényegéről, sem annak mikéntjéről; sőt ha a curia e tárgyban felterjesztést tenne, az el sem fogadtatnék. Végül közölni kell a leiratban a kiszabott időpon­tot, nevezetesen, hogy a két tábla átszervezése 1786. január 1-én lép életbe, s ettől kezdve mindkét tábla folyamatos üléseket fog tartani. A fentiekről (körrendelet útján) tájékoztatni kell a vármegyéket és városokat — fejeződik be II. Józsefnek a kancellária előterjesztésére tett (datálatlan) rá­jegyzése — s még egyszer meghagyja a kancelláriának, hogy most a két tábla szervezeti és személyzeti ügyeivel foglalkozzék, s hogy az említett királyi leirat és körrendelet fogalmazványát elkészítve, azt neki jóváhagyás végett bemu­tassa. Az eddigi, pontokba foglalt hosszú rájegyzés után Józsefnek még egy, szintén datálatlan rövid megjegyzése következik, melyben a kancellária előterjesztésé­nek fentebb idézett bevezetésére utal. Kioktatja a kancelláriát, hogy a „meg nem zavarandó" állapotok alatt csak a törvények és az örökösödési jog értendő, s megjegyzése semmiképpen nem magyarázható úgy, hogy a visszaéléseket, a ha­logató és pontatlan ügyintézést s a jelen időkhöz már nem illő módszereket nem lehetne, sőt nem kellene megváltoztatni. — Szószerinti „Nur muss Ich die Kanzley noch in dem belehren, dass unter dem Wort der nicht Beirrung der Haupt-Ver­fassung Hungarns i6 nur die Gesetze selbst und die Successions-Ordnung zu ver­stehen sind, nicht aber und auf keine Art solches dahin ausgedeutet werde, dass die Missbrauche, die Verzögerungen und die Unrichtigkeit in der Ausübung, dann die für itzige Zeiten gar nicht mehr passende Modalitáten, nachdem man bessere 44 Ti. a nem nemesek kegyelmi ügyeit. Erről bővebben, a hatáskörök összefoglalá­sánál. 45 Ti. a felségsértés címén indult pereket, melyekben az ítélkezés az 1715: 7. tc. értelmében is a királynak volt fenntartva, amit akár személyesen, akár bíróság dele­gálása útján gyakorolhatott. A tc. csak magyar bírák kiküldését s Magyarországon belül a magyar törvények szerinti ítélkezést kötötte ki. 46 A fenti szavakat a császár húzta alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom