Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

szándéka szerinti állandó ülésezése megvalósítható, oly módon, hogy a kir. tábla [mely vegyes fokú fórum] törvényszünet idején csak fellebbezett pereket revideálna, s hozott ítéleteit a következő törvényszakban hirdetné ki; az első fokon felveendő pereket szintén a törvényszakok alatt tárgyalná. 3. A hétszemélyes táblának a bíróságok, börtönök s a gyámügy feletti felügyelete közöltetni fog a curiával, de a kancellária véleménye szerint a [tallósi, illetőleg szegedi] fenyítőház és dologház felügyelete a helytartótanácsot illetné, a hétszemélyes tábla szerepének az ilyen büntetés kiszabására kellene korlátozódnia. A gyámügyről jelenleg a megyék, illetőleg városok gondoskodnak, s a helytartótanácsnak tesznek jelentést. Minthogy azonban Felséged úgy rendelte, hogy a gyámügyi kimutatások ezután a hétszemélyes táblához küldessenek be, ez el fog rendeltetni a megyéknek és városoknak. De szükséges volna, hogy a helytartótanács és a hétszemélyes tábla előzetesen (bizottságilag) megtárgyalja, hogyan készüljenek e kimutatások (tabellák), hogy belőlük megbízható tájékoztatást lehessen kapni arra nézve: teljesítik-e a gyámok s milyen mértékben teljesítik a kötelességüket, gondoskodnak-e az árvák neveltetéséről és vagyonáról? 4. A hétszemélyes tábla bírói létszáma eddig 19 főből állott, s az ítélet érvényességéhez az 1723 : 24. tc. értelmében az ítélethozatalnál az elnökkel együtt 11 tag jelenléte szükséges, egyébként az ítélet semmis. Felséged ugyan úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi szervezés során a hétszemélyes táblán semmi lényeges változtatást nem akar eszközölni, de ha mégis a septemvirek létszámának csökkentésére kerülne sor, úgy számukat az elnökkel együtt legalább 15 főben kellene megállapítani, hogy az üléseken a fenti 11 létszám mindig meglegyen, figyelembe véve a betegségeket és egyéb előadódó körülményeket. Ez annál inkább szükséges, minthogy e fórum most új, eddig nem volt agendákkal is meg fog terheltetni. A 15 fő közül 13 assessor referálna, további 1 főnek ország bárójának (baro regni) kellene lennie, aki a referálás alól [mint elnökhelyettes] fel volna mentve.

37 Ez eddig is mindig így történt, a rendes elnök távollétében a hétszemélyes táblán egy baro regni elnökölt, mely szakadatlan gyakorlat törvényerejűvé vált, „consuetudine et continua praxi legem supplente." 5. A királyi táblán az ítélet érvényességéhez az elnökkel együtt a tábla 9 tagjának jelenléte szükséges. Jelenleg a kir. táblának a személynökkel mint elnökkel együtt 18 tagja van. Minthogy a kir. tábla első fokú fórum is, a bírák számát az elnökön kívül legalább 16 főben kellene megállapítani. A két tanácsra osztás nem látszik szükségesnek, minthogy a bevezetendő állandó ülésezéssel e tábla oly sok pert tudna feldolgozni, amennyi a — Felséged szándéka szerint más ügyeket is intéző — hétszemélyes tábla foglalkoztatásához szükséges. De ha Felséged ragaszkodnék a kir. tábla két tanácsra osztásához, úgy a bírák számát legalább 2437 Ország bárói (barones regni) korszakunkban a következők: a nádor, az országbíró, a horvát bán, a tárnokmester; továbbá a kir. főlovászmester, főkamarásmester, főasztalnokmester, főpohárnokmester, főajtónállómester és a főudvarmester. A 4 első rangsora rögzített volt, a többié az ansziennitástól függött. Az utóbbiak magyar elnevezése nem mindig ugyanaz, eltérő szóhasználat is előfordul (pl. főasztalnokmester helyett főétekfogó mester, főpohárnokmester helyett főpincemester). Latin elnevezésük állandó: agazonum-, cubiculariorum-, dapiferorum-, pineernarum-, janitorum regalium magister, curiae regiae magister. Az ország báróihoz számították továbbá a 2 koronaőrt, a magyar nemes testőrség kapitányát és a pozsonyi grófot. Sematizmusok.