Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
felső tagozatának létrehozása az 1850. év közepéig végbement. Az új összbirodalmi szervezetben a váltófeltörvényszék és a volt kir. tábla hatáskörét (területi megosztással) a kerületi Oberlandesgerichtek, a hétszemélyes tábla hatáskörét a bécsi K. k. Oberster Gerichts- und Cassationshof kapták meg. 157 A visszaállított ideiglenes váltófeltörvényszék — a legtovább működött volt curiai bíróság — tehát 1850-ben ismét megszűnt. 158 A curia épületét előbb a csendőrség, azután a pesti Oberlandesgericht foglalta el, 159 a magyar jogszolgáltatási szervezet helyét hosszú éveken át az önkényuralom hatósági apparátusa tartotta megszállva. 1861-ben ugyan a kir. curia, mint ismeretes, újból helyreállt, ez a korszak azonban tárgyunk időhatárán kívül esik, így arra itt nem térünk ki. Szólnunk kell viszont — befejezésül — annak a pertömegnek a sorsáról, ami a curia feloszlatásakor, 1849 nyarán, az intézmény hagyatékaként visszamaradt, s aminek megbontásához a szabadságharc felsőbíróságainak még hozzákezdeni is alig jutott idejük. A curia épületének az osztrák csendőrség részére történt sürgős kiürítésekor az ottani pertárakban talált hatalmas mennyiségű iratot az épületen kívül (bérelt helyiségekben) 160 működő curiai levéltárnak kellett sietve átvennie. Az amúgy is zsúfolt levéltárban a beszállított, nagy rendetlenségbe került irattömegek, amiket a volt referensektől bevont ún. házi pertárak állománya még tovább növelt, kaotikus állapotot hoztak létre. A zűrzavar felszámolása, a pereknek az új hatáskörök szerinti szétválogatása, illetékességek szerinti szétosztása és elküldése, a felek vagy hatóságok által sürgetett ügyek kallódó aktáinak felkutatása is részben szintén a levéltárra hárult. Ez a nehéz munkát előbb a cs. kir. ideiglenes váltófeltörvényszék — a curia jogutóda — alá rendelve, azután mint a pesti Oberlandesgericht alá tartozó hivatal éveken át folyamatosan végezte. 161 Működése túlélte az abszolutizmus bukását is, így a levéltár a curia szervezetének az az egyetlen része lett, mely a régi, feudális kir. curiát s az 1861-ben visszaállított, majd 1868/69-ben polgári formát nyert kir. kúriát a folytonosság szempontjából összekapcsolta. 167 Schmerling igazságügyminiszter 1849. dec. 14. kelt 9737. számú körrendelete Magyarország új jogszolgáltatási szervezetéről, s 1850. júl. 11. kelt 9200. számú leirata a szervezés előhaladásáról Abs. lt. Geringer ált. 1850: 244, 13049. Továbbá a tárgyról ugyanezen állagban s a Landesgesetz- und Regierungsblatt köteteiben található, itt nem idézhető nagyszámú rendelet. 158 A hétszemélyes és a kir. tábla bírái szolgálaton kívüü állományban 1850. máj. 31-ig kapták régi fizetésüket. Eddig azonban, illetőleg a továbbiak során, a pesti haditörvényszék vizsgálatán átesve, nagyobb részük elhelyezkedett az új szervezetben: az Oberster Gerichtshofnál, a pesti Oberlandesgerichtnél. Abs. lt. Geringer ált. 1850: 5578, Geringer eln. 1850: 167, 1437. — Vö. a hétszemélyes és a kir. tábla bíráinak az 1848. évi jegyzőkönyvekből megállapítható névanyagát az abszolutizmus-kori fő törvényszékek bíráinak a Hof- und Staats- Handbuch des Kaiserthumes Österreich köteteiben található névanyagával. 159 A csendőrség épületfoglalásáról Abs. lt. Geringer ált. 1850: 10612. A Hof- und Staats-Handbuch szerint a Ferenciek terén, ,,a volt curiai épületben" később (a csendőrség után) az Oberlandesgericht székelt a főállamügyészséggel, a kobzott birtokok iránti magánkövetelések tárgyában ítélkező delegált törvényszékkel s a telekkönyvi igazgatósággal együtt. 160 Az ún. Trattner — Károlyi házban, ma Petőfi Sándor-u. 3. 161 A likvidációra s az abban résztvevőkre Abs. lt. Geringer ált. 1850: 826, 861, 1620, 2308, 3071. Csaknem kizárólag a likvidáció ügyiratait tartalmazza Gorrespondentiae 7 — 9. cs.
