Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

E háborús, zavaros időszakból ki kell emelni az 1805. év pozitív és negatív eseményeit. Az év jó eredménnyel indult: a curia hosszú tárgyalások után végre visszakapta régi épületét, melyből II. József 1785-ben kimozdította. Most helycsere történt, az egyetem átadta az 1786 óta használt curiai épületet, a curia viszont a Pestre visszahelyezése óta ideiglenesen bírt volt pálos rendházat adta át az egyetem s a központi papnevelő szeminárium részére. A curia tehát 20 év után ismét beköltözhetett Mária Teréziától (1770-ben) kapott régi palotájába, ami a végleges berendezkedést lehetővé tévén, számára feltétlenül előnyös volt.

41 Alig helyezkedett el azonban a curia a visszakapott épületben, amikor az újabb országgyűlés (1805. október 13—november 7.) törvényszünete, illetőleg a háború fordulata s az insurrectio miatt működését ismét be kellett szüntetnie, sőt a curiai levéltárat sürgősen Temesvárra kellett szállítania. Napóleon hadserege ugyanis a Mack tábornok által vezetett osztrák haderők október 17-i ulmi kapitulációja után gyorsan előretört, egy hónap múlva bevonult Bécsbe, majd Csehországba is behatolt, s december 2-án, mint ismeretes, Austerlitznél döntő vereséget mért az egyesült osztrák—orosz hadseregre. A franciák előnyomulásáról érkező hírek november közepe táján a kormány hatóságok körében már olyan aggodalmat váltottak ki, hogy a nádor elrendelte a nagy nemzeti értékek azonnali eltávolítását Pestről és Budáról. A koronázási jelvényeket november 16-án Munkácsra vitette, s november 18-án a helytartótanács által kezelt alapítványi pénztárakat, valamint a kamara s a helytartótanács levéltárát indíttatta el hajón Eszék felé. Ugyanezekben a napokban a curiai levéltár s a Széchényi Országos Könyvtár legértékesebb részének Temesvárra szállítására is utasítást adott.

42 A nádor rendeletére az országbíró és a személynök együttesen megszemlélték a curia levéltárát, s megállapították, hogy annak elszállításához, a II. József-kori iratokon kívül — úgy látszik, e korszak anyagát, a curiai levéltár „Archívum Josephinum" elnevezésű részét, menekítésre érdemesnek nem találták — 180 láda szükséges. Az országbíró ennek megfelelően intézkedett, hogy a ládák (a nedvesség ellen viaszosvászon borítással) a legsürgősebben elkészíttessenek, s november 13-án megkereste a kamaraelnököt a költségek azonnali kiutalása végett. A kamara a pénzt (3000 forintot) másnap ki is utalta, s november 16-án az országbíró megküldte a curiai levéltár igazgatójának és allevéltárnokának a nádor decretumát, hogy a levéltárral induljanak Temesvárra. Az ügynek tulajdonított fontosságot mutatja, hogy a levéltárigazgatónak írásban kellett elismernie a nádor rendelete s az alapjául szolgáló, hasonló parancsot tartalmazó királyi rendelet átvételét. A levéltárigazgató november 20-án a ládák készíttetésére a mondott 3000 forintot felvette, majd ugyanerre a célra s fuvarköltségekre a kamara pénztárából még 2000 forintot kapott elszámolásra, így az elutazás november 25-e körül valóban megtörtént.

43 A curiai levéltár Temesvárott a várban kapott elhelyezést, ahol a Bécsből menekített értékeket: az udvar drágaságait, a testőrség ruháit, az Államtanács, a Haditanács s a kancellária iratait, továbbá a Budáról leküldött kamarai pénztárt és levéltárt s a Széchényi Könyvtár anyagát is őrizték. A curiai levéltárt a következő évben, 1806-ban szállították vissza Pestre.

44 41 Norm. 59, 94. Rescr. reg. (kir. t.) I. 689. iz

Kollányi I. 120-121. 43 Rescr. reg. (kir. t.) I. 1090, 2610. 44 Kollányi I. 121. Rescr. reg. (kir. t.) I. 1090.