Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
VI. rész. 1790—1848
Az osztály, illetve ügyosztály az 1848 előtti kormányszékeknél, így a kamaránál is — mint tudjuk — departamentum néven ismeretes. A magyar kamaránál ez a departamentáüs rendszer 1772 után alakult ki. A departamentumok a kamara hatáskörébe eső ügyeknek bizonyos csoportjait, osztályait jelentették. Minden ügy, illetve minden irat (s az irattal kapcsolatos tanácsülési jegyzőkönyv is) már az iktatásnál megkapta helyét a maga ügyosztályában. Az ügyek e beosztás szerint kerültek a tanácsülés elé, majd a tanácsi döntés után e beosztás szerint készítették el a fogalmazványokat és adták ki az iratokat. Az irattárban minden ügyosztály iratait külön zárt, önálló segédletekkel ellátott állagokban rendszerezve helyezték el. A departamentáüs rendszer ebben az irattári elhelyezésben a legtisztább. Az előzőekben is utaltunk arra, s a fenti kifejtés is mutatja, hogy a büró és a departamentum nem azonos képződmények. Az 1790 után visszaállított kamaránál 10—11 tanácsosi büró volt. A departamentumok száma ezzel szemben 20—25 között váltakozott. 51 Ennyire volt szükség a kamara ügykörének tárgyi csoportosítására. A 20—25 departamentum ügyeit a 10—11 tanácsosi bürónak kellett elintéznie. Magától értetődő, hogy egy-egy tanácsosi büró általában több departamentum ügyeivel foglalkozott. A büró és a departamentum e kapcsolatát jellegzetesen tükrözi a magyar kamara 1813. évi kimutatása az ügykörök elosztásáról. Az alábbi táblázatban ennek alapján feltüntetjük az akkor fennálló 10 tanácsosi btirót és az egyes ügyosztályoknak (departamentumoknak) a burokhoz utalt ügyeit. 52 81 A magyar kamara departamentumai 1790 után a következők voltak: Aedilia (építési) 1792—1810, Banatica (bánsági) 1790—1847, Cassalia (pénztári) 1790—1849, Civitatensia (városi) 1790—1848, Civitates montanisticae (bányavárosi) 1824—1835, Collatio bonorum (birtokadományozási) 1790 — 1848, Dimensionalia (földmérési) 1790—1802, Fluminensia (fiumei) 1792 — 1848, Fundationalia saecularia (világi alapítványi) 1792—1819, Gremialia (kebelbéli) 1790—1848, Judaica (zsidóügyi) 1793 — 1816, Juridica et fiscalia (világi és egyházi jogügyi) 1790—1799, Fiscalia (világi jogügyi) 1800—1849, Juridica (egyházi jogügyi) 1800 — 1850, Montanistica (bányaügyi) 1807 — 1847, Oecononüca (uradalmi) 1790—1847, Pensionalia (nyugdíjügyi) 1791 — 1848, Penuriae frugum (gabonaínségügyi) 1794 — 1813, Postalia (postai) 1793—1849, Salinaria (sóügyi) 1790—1848, Scepusiensium XVI. oppidorum (16 szepesi város ügyei) 1792—1848, Serici culturae (selyemtenyésztési) 1792—1848, Subsidii belliéi (rendkívüli hadiadői) 1794—1820, Thesaurorum (kincsleleti) 1845 — 1854, Tricesimalia (harmincadi) 1790-1848. A fenti adatokra 1. A Magyar Országos Levéltár fond- és állagjegyzéke. 1. rész: A—P szekciók. Bp. 1959, 76 — 78. Az évszámok az ügyosztályi iratállagokban található iratok időkörét jelentik, ez kb. azonos az ügyosztály fennállásának idejével is. Megjegyezzük, hogy a felsorolt kamarai ügyosztályok csak 1848-ig működtek, de egyes ügyosztályok irataiban találhatók 1848 utáni darabok is. 52 E 97. Praesidialia. 1813. febr. No. 34. Az ügyvitelt szabályozó február 12-i elnöki utasítás „Tabella exhibens numerum departamentorum ac horum inter dominos referentes Bubdivisionem, denique individua singulo dominó referenti adlaterata" című melléklete alapján.
