Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
I.rész. 1686-1720
erdélyi eredetű kamarai jövedelmei ekkor 1 649 598 Ft-ra rúgtak, ebből csupán 105 745 Ft folyt be a magyar kamara, kb. 350 000 Ft a szepesi adminisztráció pénztárába és 380 102 Ft az erdélyi királyi pénztárba. A többi a bécsi kamarai kezelésű magyar kamarai javak jövedelme, bécsi kamarai pénztár bevétele volt. 154 A magyar kamara pénzügyi gazdálkodásának nehézségeire mutat az is, hogy jövedelmei aránylag súlyos adósságokkal voltak megterhelve. Ezek az adósságok — amint jeleztük — 1698-ban több mint 500 000 Ft-ra rúgtak. A kölcsönök jó részét egyházi és világi földesurak nyújtották. Felvételükre rendszerint azért került sor, mivel a magyar kamara csekély jövedelmei nem voltak elegendők az évi kiadásokra. Gyakran előfordult az is, hogy a kamara fizetési kötelezettségeit adóssággá változtatták át, így 1698-ban az adósságok között szerepel a nádor 147 374 Ft-nyi tiszteletdíj-hátraléka is. Érdekes, hogy az adósságok törlesztésében a magyar kamara 1720-ig komoly eredményt ért el, a kb. félmilliónyi adósság addig 206 200 Ft-ra csökkent. 155 A magyar kamara adósságai ugyan jelentéktelen összeget képviseltek a birodalmi államadóssághoz (1701-ben kb. 22, 1711-ben 49, 1720-ban 41 millió Ft) képest, mégis ez a megterhelés igen súlyosnak minősül a magyar kamara évi bevételéhez viszonyítva. Az 1698. évi kb. félmilliós adósság többszöröse volt a magyar kamara évi jövedelmének, amely abban az időben kb. 150 000—200 000 Ft-ra emelkedett (pontos adataink a bevételre vonatkozólag ebből az évből nincsenek), az 1720. évi adósság is túllépte az évi jövedelem összegét. Mennyire súlyos volt ez a megterhelés, az a birodalmi kamarai jövedelmek 1706—1708. évi adósságterheinek adataiból is kitűnik. A Habsburg-birodalom kamarai jellegű évi bevétele ekkor kb. 6—8 millió Ft volt, és ezt a jövedelmet 1706—1708-ban 3 892 469 Ft államadósság, az évi bevétel kb. kétharmad része terhelte. A magyar kamara tehát — jövedelméhez képest — alaposan kivette részét az államadósságból. A magyar kamara adósságai egyébként eltörpülnek azok mellett a terhek mellett, amelyeket a bécsi udvar ebben az időszakban a magyar területek kamarai jövedelmeire betáblázott. Mint ahogy a magyar kamara jövedelmei nem azonosak ebben az időszakban a magyar területek kamarai jövedelmével, ugyanúgy a magyar kamara adósságai sem azonosak a magyar területek kamarai jövedelmeire betáblázott államadósságokkal. A bécsi udvar főleg a bécsi udvari kamara kezelésében levő magyarországi kamarai javakat terhelte meg nagy kölcsönökkel. A kölcsönökre többek között a konfiskált magyarországi birtokokat, a magyar sójövedelmet, a magyarországi réztermelést kötötték le. Az 1702. évi birodalmi katonai költségvetésben a magyar rézre és higanyra felvett holland kölcsön is szerepel. A magyaróvári uradalmat pl. 1715-ben a bécsi városi bank kapta 15 évre zálogba több mint félmillió államadósság elvállalása fejében azzal a feltétellel, hogy az uradalom évi jövedelméből 33 000 Ft-ot használhat fel a kölcsön törlesztésére és a kamatokra. A magyaróvári uradalom jövedelme egyébként már előzőleg is 164 A bécsi udvari fizetőhivatal 1713. évi magyarországi eredetű kamarai jövedelmeire 1. Bakács I. J.: Törekvések a magyar állami jövedelmek fokozására az 1716/17. évi török háború után. A bécsi magyar történetkutató intézet évkönyve. 1933, 112. — Az 1717. évi hasonló jövedelmekre Mensi i. m. 746. — Az erdélyi királyi pénztár kamarai jövedelmeire 1. F 222. Erdélyi kincstári levéltár. Kincstári számadások és pénztárkönyvek. Ratio regii perceptoratus cassae. . . 1717. év. !55E 14. Aeta Hung. Tom. IV. 115 — 120 és 264—65.
