Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
I.rész. 1686-1720
a besztercebányai bányakamarának adták át. 144 (A besztercebányai bányakamara a bécsi udvari kamara alá rendelt szerv volt.) Kamarai kezelésben maradtak általában a pozsonyi várhoz tartozó birtokok (25 helység, köztük több mezőváros Pozsony megyében). 145 A magyaróvári, a csáktornyai uradalmat, a Zrínyiektől, Frangepánoktól elkobzott horvátországi fiskális javakat ezzel szemben osztrák hatóságok (a bécsi udvari kamara, illetve a stájer kamara) igazgatták. 146 Az ideiglenesen a magyar kamara kezelésében levő kisebb fiskális javak felügyeletével a vidéken harmincadosokat bíztak meg, de ilyen funkciókat postamesterek is elláthattak. 147 Jelentősen kibővült — legalábbis ideiglenesen — a magyar kamara vidéki hivatali szervezete 1709-ben, amikor a feloszlatott budai kamarai adminisztráció területének nagy részét a magyar kamarához csatolták. A budai kamarai adminisztráció örökébe lépő budai kamarai inspektorátussal egy középfokú kamarai szerv került a magyar kamara fennhatósága alá. 148 A budai inspektorátus hatalmas, a magyar kamara eddigi vidéki szervezeténél is nagyobb méretű uradalmi igazgatási, harmincadhivatali hálózatot vett át elődjétől. E hatalmas hivatali hálózatot, mivel a neoacquistica területek birtokait ekkor már a császári kincstár nagyrészt értékesítette, illetve a fegyverváltság (jus armorum) lefizetése ellenében régi (török uralom előtti) birtok jogukat igazoló földesuraknak adta vissza, 149 tovább nem lehetett fenntartani. Feleslegessé vált az ország belső részében levő harmincadhivatalok fenntartása is, mivel ezek csak az ország gazdasági vérkeringését akadályozták, s a lakosság életét nehezítették. A felesleges kamarai hivatalok megszüntetése nehezen valósult meg, bár eltörlésüket a budai kamarai adminisztrációt feloszlató 1709. június 7-i rendelet és az 1715. évi 91. országgyűlési törvénycikk is kimondta. Még fennálltak 1715-ben a budai, székesfehérvári, váci, szolnoki, nagykanizsai, újpalánkai, egri, hatvani, esztergomi harmincadhivatalok, továbbá a budai, pécsi, szigetvári, szolnoki provizori (tiszttartói) »*E 21. Ben. res. 1673. júl. 29., HKA. Hoffin. Ung. Rote No 379. 1696. szept. 28. 1031. fol. A császári vizsgáló bizottság kimutatása az értékesített birtokokról. A bécsi udvar 1684—1696-ig a következő elkobzott, illetve háramlott birtokokat értékesítette: Sztrecsint (kincstári porció) Vichter Andrásnak eladományozta, Zsolnát Kollonics Lipótnak zálogba adta, az árvái uradalmat Széchenyi György prímásnak zálogba adta, Likavát, Németlipcsét a besztercebányai bányakamarának adta át, Dévényt Zichy István, Koháry István és János, továbbá a besztercebányai kamara kapta meg, Fllavát Breuner Siegfried grófnak, a bécsi kamara elnökének adták el, Ludányt Erdődy Antal grófnak, a trencséni Hidvéghy és Rákóczi-porciókat Salm gróf és Ghillany György, a trencséni Petrőczi-porciót Kvassay István vette meg, a pozsonyi Nádasdyházat hadikórház céljára alakították át, Lendvát ós Lentit, Dombóvárt Esterházy Pál nádor kapta meg, Oroszlánkőt Breuner Siegfried, Homsteint Széchenyi György prímás, Felsőlendva, Muraszombat, Szécsisziget zálogba kerültek, a Hidvéghy-porciókat Hellenbach János kapta meg, a tengermelléki Zrínyi-birtokokat a gráci kamarának adták el. 115 E 14. Acta Hung. Tom. IV. 127. 146 Corpus juris Hungarici. 1715. évi 44. tc. és Inventar des Wiener Hofkammerarchivs. 7. 147 E 106. Liber percept. atque erog. provent. 1689. 63—67. Fiskális bevételek. Harmincados és postamester mint a fiskális birtokok felügyelője. L. még E 15. Exp. cam. nevű iratállagban a harmincadosokhoz intézett rendeleteket, amelyek minden esztendőben havonként ,,T" betű alatt találhatók. 148 E 21. Ben. res. 1709. jún. 7. és 1716. júl. 22. 149 Mezősi K.: A fegyver jog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken. Századok. 1942, 181-82.
