Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

I.rész. 1686-1720

szoruló dolgok merültek fel, akkor egy tanácsosnak és a számadásmesternek Bécsbe kellett mennie a megfelelő felvilágosítások megadása végett.

129 Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a számvevőhivatal munkája a XVIII. század fordulóján a pénzügyigazgatás megjavításával, a jövedelmek fokozására irányuló törekvésekkel párhuzamosan, egyre jelentősebbé és differenciáltabbá vált. Ezért nem is lehetett sokáig várni a számvevőségi ügyvitel korszerű reformjával. Erre azonban csak a pénztári reformok után, 1720-ban került sor. 6. A KAMARA ALÁ RENDELT SZERVEK A magyar kamarának mint központi kormányhatóságnak a működését már kezdettől fogva az tette hatékonnyá és eredményessé, hogy szétágazó, a központ alá rendelt hivatali szervezettel rendelkezett. Az alárendelt hivatalok közül néhány a központban, a kamara mellett, a többi a kamara hatásköre alá eső területen szétszórva működött, s e hivatalokon keresztül vált lehetővé, hogy a kamara az államhatalom akaratát az ország távolabbi részében is érvényesítse. A vidéki hivatalok, tisztségek a kamarai gazdálkodás helyi szervei voltak, működésüket a kamarai központ irányította. Egy részük (mint pl. a harmincadhelyek, bányagazdálkodási szervek) időben előbb alakultak meg, mint a magyar kamara, amely felállításakor már bizonyos fokig kialakult területi királyi gazdálkodási szervezetre terjesztette ki fennhatóságát. Egyik feladata éppen az volt, hogy a helyi szervek munkáját összefogja, összehangolja és ellenőrizze. Magától értetődő, hogy a bécsi pénzügyi politikával kapcsolatos reformoknak, illetve meliorációs törekvéseknek az alárendelt kamarai szervezetre is ki keüett terjedniök, hiszen a kamarai központ munkája sokban függött e szervezet megfelelő működésétől. A magyar kamara munkáját nemcsak e külső szervek jó működése befolyásolta, hanem az a körülmény is, hogy ezekkel a külső szervekkel a magyar kamara vagy a bécsi központi pénzügyigazgatási szervek rendelkeztek-e ? A kamara székhelyén, Pozsonyban működő külső szervek közül elsősorban a pénzverőházzal (domus monetaria) kapcsolatos fejlemények érdemelnek figyelmet. Magyarországon a XVI. és XVII. században Kassán és Pozsonyban, Nagybányán és Körmöcbányán vertek pénzt. A kassai és nagybányai pénzverőház a szepesi, a pozsonyi a magyar kamara, a körmöcbányai a bécsi udvari kamara alá tartozott. A pozsonyi pénzverőház XVII. századi működése nem volt zavartalan. A század első felében, 1633-ban rövid fennállás után megszüntette a pénzverést. A század második felében, úgy látszik, újból üzembe helyezték, mert a pénzverő tisztviselők feladatait 1660-ban és 1674-ben utasítással szabályozták.

130 Egy másik adat szerint a pénzverő működését csak 1674-ben kezdte volna el. Az 1674. február 20-i királyi rendelet ugyanis meghagyta, hogy a pénzforgalom növelése és az idegen (lengyel) pénz kiszorítása céljából Pozsonyban pénzverőt kell felállítani, amely majd a körmöcbányai pénzverdéhez hasonlóan 5 garasos és más pénzdarabok verésével foglalkozik.

131 A pénzverőház élén a pénzvizsgáló (Zygostata, 129 E 21. Ben. res. 1699. ápr. 13. 130 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás. 366. 131 E 21. Ben. res. 1674. febr. 20.