Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

VI. rész. 1790—1848

ezervet hozott létre. Ez a kamarai igazgatóság a tavaszi hadjárat idején, 1849-ben, kiszorult az országból, de a szabadságharc bukása után budai székhellyel újból megalakult. Az Ideiglenes Kamarai Igazgatóság fennhatósága nem terjedt ki Horvátországra, az 1849 után felállított Szerb Vajdaságra és Temesi Bánságra, továbbá Erdélyre és a Partiumra sem. Területi illetékessége így kisebb volt mind az 1848 előtti magyar kamara, mind az 1848/49. évi magyar pénzügyminisztérium területi illetékességénél. Pénzügyigazgatási hatáskörében azonban szintén megtalálhatók azok a polgári vonások, amelyek a pénzügyminisztérium hatáskörét is jellemezték. Az igazgatóság nemcsak a volt kamarai igazgatást vette át, hanem hozzá kerültek az adóügyek (az 1850-ben létesített adókerületi bizottmányokat neki rendelték alá), sőt a közalapítványi ügyek is. Ezzel az Ideiglenes Kamarai Igazgatóság működése során is megszűnt a magyarországi pénzügyigazgatás 1848 előtti kettős, királyi és rendi jellege. Az Ideiglenes Kamarai Igazgatóság feladata az volt, hogy a vele egyidőben működő politikai hatóságokkal együtt megteremtse az átmenetet az 1848 előtti igazgatási rendszer és az új osztrák abszolutizmus igazgatási tevékenysége között, s a pénzügyigazgatás vonalán előkészítse Magyarország beolvasztását az egységes Habsburg-birodalomba. Ennek a feladatának eleget téve, 1851. február 1-én átadta helyét az abszolutizmus osztrák mintára kiépített magyarországi pénztigyigazgatási szervezetének. Az osztrák rendszerű magyarországi pénzügyigazgatás csúcsszerve 1851—54-ig ideiglenesen az Országos Pénzügyigazgatóság (K. K. Landes Finanz Direktion für Ungarn) lett. A provizóriumot azután a pénzügyigazgatás esetében is a deí initívum követte. Az egységes Országos Pénzügyigazgatóság 1854. február l-jével megszűnt, s átadta helyét a közigazgatási kerületek szerint megosztott pénzügyigazgatási szervezetnek, azaz az Országos Pénz ügy igazgatóság Budai, Nagyváradi, Pozsonyi, Soproni, illetve Kassai Osztályainak. (Erdélynek, Horvátországnak, a Szerb Vajdaságnak különálló pénzügyigazgatóságai voltak.) Az 1861. évi októberi diploma után visszaállították Magyarországon az 1848 előtti kormányhatóságok közül a magyar udvari kancelláriát és a helytartótanácsot. Ez a változás nem érintette a pénzügyigazgatási szervezetet, amely bizonyos módosulással (1861-ben a Budai és a Nagyváradi Osztály összevonása, majd 1865-ben újból egységes Országos Pénzügyigazgatóság szervezése) 1867-ig fennállott. Az osztrák mintájú pénzügyigazgatási rendszer idején — mint ezt már jeleztük is — lejátszódott az az 1848-ban elkezdődött folyamat, amely a feudális jellegű állami pénzügyigazgatást egységesebb, polgári pénzügyigazgatássá alakította át. Ez az új pénzügyigazgatási szervezet vezette be Magyarországon a szélesebb körű állami adózást, intézte a földtehermentesítés és az úrbéri kártalanítás pénzügyeit, az új államkölcsönügyeket, bevezette a dohánymonopóliumot s az állami illetékek kiterjedt rendszerét stb. Mindez azonban — az 1848. évi magyar pénzügyminisztérium által képviselt önálló magyar pénzügyigazgatási koncepcióval ellentétben — az összbirodalmi pénzügyigazgatás jegyében történt meg. A magyarországi pénzügyigazgatási szervek a bécsi birodalmi pénzügyminisztérium alárendelt szervei gyanánt működtek. Az 1867. évi kiegyezés megszüntette Magyarországon az osztrák' rendszerű pénzügyigazgatást. Az állami pénzügyeket a második magyar felelős kormány pénzügyminisztériuma vette át. Az új pénzügyminisztérium területi illetékessége