Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

VI. rész. 1790—1848

pénztárakat és elválasztották a törvényhatósági pénztárakat, továbbá a hadipénztárakat a kamarai pénztári szervezettől. A kerületi kamarai pénztárak eltörlését 1790 márciusában azzal rendelték el, hogy működésüket 1790. október 31-ig kell megszüntetniük, ugyanakkor a hadipénztárakat is át fogják venni a katonai hatóságok. A hadipénztárak személyzete egyébként már 1790. május 1-től kezdve katonai fennhatóság alá került.

8 Az elkülönítés lassan haladt előre, a kerületi pénztárak tisztviselői még 1791-ben is kamarai fizetést húztak.

9 Még 1790-ben elkülönítették az ország pénztárát (a rendek felügyelete alatt álló és az országgyűlések, illetve a rendek kiadásaira létesített ún. Cassa regni) a kamarai főfizetőhivataltól.

10 A kerületi kamarai pénztárak megszüntetésével a megyei pénztárak, illetve a szabad királyi városok pénztárai visszakerültek a törvényhatóságok fennhatósága alá. II. Lipót ezzel a rendelkezéssel orvosolta azt a sérelmet, amely elsősorban á nemesi megye.önkormányzatát érte II. József idején a megyei pénztárak kameralizálásával (a megyei és városi pénztárak ekkor a kerületi kamarai pénztárak fiókjai voltak). A magyarországi hadipénztárak elkülönítése ezzel szemben az egységes birodalmi katonai igazgatás 1785 előtti hatáskörét állította vissza, s megsemmisítette II. József olyan reformját, amely hozzájárulhatott volna a magyar pénzügyigazgatás különállásának növeléséhez (a hadipónztárak ugyanis II. József idején —- az évszázados gyakorlattal ellentétben — nem birodalmi katonai hatóságok, hanem a kamarai igazgatást irányító helytartótanács alatt voltak). Mindezzel megszűnt a magyar pénzügyigazgatás bizonyos jellegű egysége is, amit II. József a királyi és országos, a központi és helyi (törvényhatósági) jövedelmek kezelésének összpontosításával kétségtelenül megvalósított. Ezék'voltak azok az intézkedések, amelyeket a bécsi udvar II; József pénzügyigazgatási rendszerének felszámolásával kapcsolatosan 1791. február 20-ig, a bécsi üdvari kamara magyarországi hatáskörét visszaállító nagyfontosságú királyi rendelkezés időpontjáig foganatosított. A bécsi udvari kamara magyarországi hatáskörének február 20-i visszaállítása — mint kiemeltük — nagy ellenkezést váltott ki a magyar rendek körében. Nem mondható el ugyanez a korábbi (1791 február előtti) intézkedésekre, hiszen azok többnyire megnyerhették a rendek tetszését es á magyar pénzügyigazgatás különállását mozdíthatták elő. A bécsi számvevő kamara, a bécsi vámigazgatóság magyarországi közvetlen hatáskörének megszüntetése azonban, — mint vívmány — értéktelenné vált akkor, amikor a magyar kamarai pénzügyigazgatás ismét a bécsi udvari kamara irányítása alá került. Nem ellensúlyozta ezt az sem, hogy a nemesi megyék és a városok visszakapták pénztáraikat. •' A helytartótanáccsal az 1791. április 20-i királyi rendelet közölte, hogy a kamarai pénzügyigazgatásban visszaállítják az 1780-as állapotot. A bécsi udvari kamara átveszi a magyar kancelláriától a kamarai ügyeket, és a magyar kamara ismét önálló kormányszékké váhk. A rendelet egyben megállapította a magyar kamara személyzeti és fizetési státusát.

11 A helytartótanács és a magyar kamara szétválasztását 1791. november l-ig kellett végrehajtani. Az iktatóhivatalt, a ki8 E 99. Ben. res. 1790. márc. No. 23., május No. 104., E 74. Cassalia. 1790—135 — 2. ..... JE 74. Cassalia. 1791-^-5. . io E 99. Ben. res. 1790. máj. No. 50., E 74. Cassalia. 1790—76 — 1. A cassa regni rendi pénztár volt (a nádor felügyelete alatt), nem azonos a kamarai főfizetőhivatallal, amely az állam központi pénztára abban az időben. 11 E 99. Ben. res. 1791. ápr. No. 122.