Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

V.rész. 1785—1790

külön pénztári könyvekben jegyezték fel,

100 az alapítványokról külön költségvetést kellett a helytartótanácsnak felterjesztenie.

101 E költségvetések a magyar kamarai, helytartótanácsi és kancelláriai levéltárban nem maradtak fenn, úgyhogy az érintett alapítványok vagyoni viszonyairól részletes felvilágosítást egyelőre nem tudunk adni. A tanulmányi (egyetemi és tanulmányi) alap vagyoni körülményeiben lényeges változás az 1785 előtti állapothoz képest nem következhetett be, mert a II. József idején feloszlatott szerzetesrendek vagyona nem a tanulmányi, hanem a vallásalaphoz került. A vallásalap vagyonának évi jövedelme 1789-ben kb. 900 000 Ft volt, amelyet templomok, lelkészlakok építésére, iskolák fenntartására kellett fordítani. A vallásalap kihelyezett tőkéi kb. 6 millió Ft-ot képviseltek, ebből a pénztári kimutatás szerint 2,5 milliót magánemberek, 3,5 milliót az állam, kamarai hitelpénztár vett kölcsön. A kamarai hitelpénztár csak 3,5%-os kamatot fizetett, a magánosok, amint ez a becsi udvari alapítványi főszámvevőségnek az 1789. évi költségvetést illető megjegyzéseiből kitűnik, 5 és 6%-os kamatot is megadtak.

102 Ezek az adatok is mutatják, hogy az államháztartás az alapítványi vagyont oly módon igyekezett a maga számára gyümölcsöztetni, hogy tőkéit alacsony kamat ellenében az államadósságok céljaira használta fel. A magyarországi államháztartásban az oktatás, a művelődés anyagi támogatását majdnem kizárólag ezeknek az alapítványoknak a bevételei tették lehetővé. A kamarai jövedelmekből, a hadi- és háziadó jövedelmeiből ilyen célokra nem fordítottak. (Az iskolákat, főleg az alsófokúakat, a városoknak és községeknek egyébként a maguk erejéből kellett fenntartaniuk, állami támogatást az alapítványok révén csak a fontosabb oktatási intézmények élveztek.) Az alapítványok gazdasági ügyeit, mint említettük, II. József utalta a magyar kamara hatáskörébe. A kamara és a helytartótanács egyesítésével az alapítványi ügyek természetesen a helytartótanácshoz kerültek. A magyar kamara és a helytartótanács szétválasztásakor, 1790 után az alapítványi ügyek mint nem kamarai jellegű ügyek, igazgatási és gazdasági tekintetben is a helytartótanács hatáskörében maradtak. A magyar kamarának a közalapítványokkal kapcsolatos tevékenysége ezzel tulajdonképp véget is ért. ,,. ... * •' '•. „ Azok a reformok és változtatások, amelyeket II. József a magyar államigazgatásban s ezzel kapcsolatosan a pénz ügyigazgatási szervezetben végrehajtott, látszólag nem tartoznak a Józsefi felvilágosodott abszolutizmus legjellegzetesebb alkotó elemei közé. Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy a felvilágosodott abszolutizmus társadalmi és gazdasági céljainak megvalósítása végett az állam 100 Az alapítványok számviteli könyveit lásd C 114. Helytartótanácsi levéltár. Számvevőség. Alapítványi ügyosztály: Libri contoales nevű állagban. E könyvek, mivel igen apró tételekben sorolják fel a bevételeket és kiadásokat, a bevétel és kiadás évi összegének megállapítására nem alkalmasak. 101 A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1787 : 3445, 10368, 1788 : 7851. jelzetű iratok a tanulmányi alap, az 1787 : 13874. jelzetű iratok a vallásalap költségvetésének felterjesztéséről adnak számot. A költségvetések nincsenek az iratok között. 102 A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1789 : 14866. A bécsi udvari alapítványi főszámvevőség november 2-i megjegyzései a magyar vallásalap 1789. évi költségvetésére. A költségvetés nincs az iratok között.