Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

V.rész. 1785—1790

Ebből az összegből 1787-ben és 1789-ben a következő kiadások történtek: A háziadó kiadásai 1787 Megyei tisztviselők fizetése 743 260 Ft 23 kr Hajdúk egyenruhája 777 Ft 46 kr Irodai költségek 27 618 Ft 9 kr Előfogatok és váltólovak 63 194 Ft 35 kr Úti és szállítási költségek 62 441 Ft 37 kr Megyei épületek építési költségei 168 117 Ft 43 kr Kármegtérítés természeti csapások károsultjainak 132 640 Ft 6 kr Tenyészmének 28 850 Ft 47 kr Cigánygyerekek tartása 56 802 Ft — kr Bírósági költségek és rabok tartása 30 537 Ft 27 kr Kamatfizetések 26 092 Ft 34 kr Rendkívüliek 94 768 Ft 3 kr Pénztári felesleg 46 220 Ft 31 kr összesen 1481 321 Ft 42 kr . A háziadó kiadásai • 1789 A kerületi főispánok és a megyék közigazgatási, bírósági személyzetének fizetése 890 336 Ft 16 kr Lakbér és szálláspénz 2 156 Ft 49 kr Irodaköltségek 41 311 Ft 8 kr Út-, hídépítés, vízszabályozás 91 073 Ft 42 kr Megyei épületek tatarozása 54 502 Ft 15 kr Úti és szállítási költségek 59 940 Ft 31 kr Tenyészmének 26 577 Ft 23 kr Természeti csapások károsultjainak adóelengedése 116 551 Ft 11 kr Kamatfizetés 40 719 Ft 47 kr Megyei előfogatok a katonaságnak 77 008 Ft 57 kr írnokok 7 544 Ft — Bírósági és börtönkiadások 46 080 Ft 7 kr Huszárok, hajdúk egyenruhája 13 363 Ft 24 kr Deperditához hozzájárulás 54 516 Ft 53 kr Adósságok törlesztése 18 138 Ft 53 kr Rendkívüliek 105 928 Ft 15 kr Pénztári felesleg 199 965 Ft 56 kr összesen 1 845 715 Ft 32 kr A háziadó feleslegét, 1787-ben 46 220, 1789-ben 199 965 Ft-ot, szintén olyan összegnek minősítették, amelyet birodalmi célra lehet felhasználni. A megyei háziadóból, mint láttuk, a megyei igazgatás költségeit, a megyei épületek fenntartását, a rabok ellátását, a szükséges szállítási, fuvarozási költségeket kellett fedezni. A mének tartására kiutalt összegek, a lótenyésztés ilyen módon való