Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

I.rész. 1686-1720

ra óhajtott" visszacsatolásához.

28 Persze a teljes visszacsatolás — híven a bécsi kamara véleményéhez — nem történt meg. Az újszerzeményi területek bizonyos része, a sziavon kamarai felügyelőség, a szegedi, aradi és szerémi felügyelőségek területei — azzal az indokolással, hogy ezek jövedelmeire a bécsi hatóságoknak a hadellátás szempontjából szüksége van — továbbra is a bécsi kamara fennhatósága alatt maradtak. A magyar kamara igen lassan vette át a budai kamarai adminisztráció hatáskörét az alája rendelt újszerzeményi területeken. A visszacsatolt részek igazgatására felállította a budai kamarai felügyelőséget (cameralis inspectoratus Budensis), ennek a vezetésével önhatalmúlag Zennegg Kristóf Györgyöt, a budai kamarai adminisztráció volt főpénztárosát bízta meg. A visszacsatolás lassú menetére jellemző, hogy Zennegg még 1716-ban is császári beleegyezés nélkül töltötte be hivatalát, amiért a magyar kamarát meg is feddték.

29 A budai kerület visszacsatolásával a magyar kamara területi hatásköre tekintélyesen megnövekedett. Most már az egész Dunántúl, továbbá Szeged, Arad környékének, a Bácskának és a török uralom alatt levő Temesköznek a kivételével az Alföld is hozzátartozott. A szegedi és az aradi felügyelőségek területét közelebbről nem ismerjük. Szorosabb kapcsolatba került 1710 után a magyar kamara a szepesi kamarai adminisztráció alá tartozó terület kamarai igazgatásával is. A szepesi kamarai adminisztrációnak a magyar kamarához való viszonya 1712 után nagyjából a magyar törvények szellemében szabályozódott. Ez azt jelentette, hogy a szepesi, illetve kassai adminisztráció a királyi rendeleteket a magyar kamarán keresztül kapta meg, s javaslatait, felterjesztéseit is a magyar kamarán keresztül küldte Bécsbe. Egyébként a szepesi adminisztráció a magyar kamara ellenőrzése alatt továbbra is külön kormányhatóságként működött.

30 A területi illetékesség megnövekedése nem volt mindig azonos a visszacsatolt területen a teljes kamarai hatáskör gyakorlásával, a bécsi udvari kamara a magyar kamarához csatolt területeken továbbra is megtartott igen fontos funkciókat. Mindez természetesen csökkentette a visszacsatolás jelentőségét. 4. A KAMARA HATÁSKÖRE A magyar kamara hatáskörét, feladatait — a XVI. és a XVII. századi működésének összefoglalásával — nagy általánosságban már jellemeztük. Hatáskörébe — amint erre rámutattunk — elsősorban a királyi és a felségjogokon alapuló javak kezelése, a javakból befolyt jövedelmek felhasználása tartozott. A magyar kamara államgazdasági és egyéb tevékenységének, feladatainak vizsgálatánál — a területi illetékesség vizsgálatához hasonlóan — szintén erősen figyelembe kell venni a bécsi udvar gazdasági és pénzügyi törekvéseit, a Lipótféle abszolutizmusnak Magyarországon folytatott pénzügyi politikáját. A magyar kamara hatáskörének és feladatainak szabályozásánál az uralkodóház továbbra 28 E 21. Ben. res. 1709. jún. 7. 29 Th. Mayer 20. sz. jegyzetnél i. m. 103. A magyar kamara levéltárában a budai kamarai inspektorátus anyaga az 1709. évvel kezdődik (E 287. Cameralis Inspectoratus Budensis). 30 HKA. Hoffin. Ung. Rote No. 456 .1709. dec. 27., 1709. évi utasítás 205 1., E 21. Ben. res. 1712. febr. 8., ápr. 5., 1716. ápr. 6.