Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

V.rész. 1785—1790

2. A TANÁCS ÉS AZ ÜGYOSZTÁLYOK A két hatóság egyesítése néhány változást hozott a helytartótanács, vagy ahogy akkor nevezték, a helytartóság (Statthalterey) tanácsának szervezetében. Az egyesített tanácsban az elnöki mellé két alelnöki állást létesítettek. Az első alelnök a kamarai, a második a helytartótanácsi ügyek intézését irányította. Niczky elnök az országbírói címet viselte, az első alelnököt, mint a kamarai ügyek vezetőjét, a kincstartói címmel (thesaurarius) ruházták fel. Az első alelnöki állásban, amelyet rövid ideig Jankovich Antal gr. töltött be, 1786-tól 1788 decemberéig Zichy Károly gr. működött. Zichy Károly 1782 előtt a bécsi udvari kamara tanácsosa volt, 1782-ben a kamarai ügyek átadásával a magyar udvari kancelláriához került, s innen helyezte II. József az igen fontos helytartótanácsi első alelnöki állásba. Zichy 1788-ban országbírói címmel a helytartótanács elnöke lett. Előbbi tisztségét Szécheny Sándor gr., az addigi másodalelnök foglalta el. Zichy Károly, aki kiváló pénzügyi szakember volt, igen fontos szerepet játszott II. József pénz ügy igazgatási reformjaiban. A két tanács egyesítésénél rögtön szembeötlenek azok a lehetőségek, amelyeket a reform a létszámcsökkentés s így az adminisztratív költségek terén elérhetett. Az egyesítés előtt, 1783-ban a helytartótanácsnál az elnök mellett 20 tanácsos, a magyar kamaránál 1784-ben az elnök és alelnök mellett 11 tanácsos volt, összesen 34 főből állt a két tanács létszáma. A kamarával egyesített helytartótanács tanácsa ezzel szemben 1786-ban 1 elnökből, 2 alelnökből és 22 tanácsosból, tehát 25, 1790-ben pedig 26 főből tevődött össze. A titkárok és a fogalmazók esetében az összehasonlítás már nem ad olyan kedvező eredményt. A helytartótanácsnál 1783-ban 8, a magyar kamaránál 1784-ben 12 titkár, össszesen tehát 20 titkár dolgozott. Az egyesített hatóságnál 1786-ban 18, 1790-ben 22 titkárt találunk. A fogalmazók létszáma a helytartótanácsnál 1783-ban 9, a magyar kamaránál 11, összesen 20. A helytartótanácsnál 1786-ban 20, 1790-ben 21 fogalmazó működött.

6 Az egyesítés előtt már a helytartótanácsnál és a kamaránál is megvolt az ügyosztályi rendszer. A helytartótanácsnál 1785-ben 34, a magyar kamaránál 16 ügyosztály intézte a két kormányszék hatáskörébe tartozó különféle ügyeket. Az egyesítés után a helytartótanácsi jellegű ügyosztályok száma hatáskörbővülés, vagy új ügyosztályok szervezése miatt 8-cal ugyan nőtt, a kamarai jellegű ügyosztályok száma azonban 9-re, később 7-re csökkent. A kamarai jellegű ügyosztályok megszüntetését, a kamarai hatáskör csökkentését II. József különben is az ügyvitel racionalizálásának egyik céljául tűzte ki. A kamarai jellegű ügyosztályok megszüntetésének több oka volt. Az egyik az, hogy a kamarai ügyek intézését a központtól jórészt a kamarai adminisztrációk 8 Ember Gy.: A helytartótanács ügyintézése. 87 — 88., A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1786 : 14431. Niczky 1786 decemberében kapta meg az országbírói címet. Jankovics Antal, a helytartótanács addigi első alelnöke tárnokmester és a hétszemélyes tábla elnöke lett. Helyébe első alelnöknek a helytartótanácshoz Zichy Károly, kancelláriai tanácsost nevezték ki. A 39. Acta gen. 1788 : 17541., Zichy Károly elnökké és országbíróvá való kinevezésére. Az új személyzeti viszonyokra Ember Gy.: A helytartótanács ügyintézése. 193, a kamara 1784. évi személyzeti létszámára. E 47. Canc. et Reg. 1785. jan. No. 33. 1784. évi személyzeti státus.