Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

III. rész. 1741—1772

való részvételt, a sóhivatalok látogatását, a só igazgatással kapcsolatos jelentések elkészítését jelöltékki. A só igazgatónak kellett gondoskodnia a sószállításhoz szükséges eszközökről.

129 Általában a sóigazgatás összes szálai nála futottak össze, s ő volt felelős azért, hogy a sóellátásban ne történjék fennakadás. A sóigazgató ellenőrizte a havi és negyedévi sóügyi extractusokat (számadási kivonatokat), amelyeket a számvevőség küldött át hozzá.

130 A sóbányászat és sógazdálkodás vezetése nagy tapasztalatot s műszaki ismereteket igényelt. Ezért nevezték ki pl. a műszaki ügyekben jártas Kempelen Farkas kamarai tanácsost 1766-ban a sóügyek igazgatójává.

131 A gazdasági igazgatót (rei oeconomicae et annonariae director) 1754-ben a birtokgazdálkodás és a kincstári gabonaügy jobb felügyelete, az uradalmaknál észlelt hiányosságok megszüntetése végett nevezték ki a kamaraelnök javaslatára.

132 Az igazgatói tisztséget Koller János kamarai tanácsos nyerte el, aki előzőleg a magyaróvári uradalom adminisztrátoraként kiváló birtokgazdálkodási szakembernek minősült.

133 A számára kiadott elnöki utasításban körvonalazták a gazdaságügyi igazgató feladatait is. E szerint először a gazdasági igazgató nézte át az uralmak számadásait és kimutatásait, megjegyzéseit a tanáccsal vagy sürgős esetben a kamaraelnökkel kellett közölnie, s utána küldte ezeket a számadásokat a számvevőséghez. Ugyancsak ő ellenőrizte az uradalmi jelentéseket is, s itt sürgős esetekben a tanácsülés bevárása nélkül kellett az elnökkel történt megbeszélés alapján intézkednie. Intézkedéseit utólag hagyatta jóvá a tanáccsal. Feladatai közé tartozott az ügyek osztályozása olyan szempontból, melyeket kell rövid úton elintézni, melyeket a gazdaságügyi bizottság elé utalni. Gondoskodnia kellett arról is, hogy az uradalmak jelentéseit a számvevőség a tanácsülési tárgyalás előtt megvizsgálja, véleményezze, hogy ezeket az iratokat a tanácsülés előtt a tanácsi jegyzőkönyvbe vezessék. Az igazgató hívta fel a figyelmet a hiányosságokra, s ő javasolta a tanácsnak a meliorációkat is. A birtokok rendszeres látogatása szintén az ő kötelessége volt.

134 Amint tehát az utasításból kiviláglik, a gazdaságügyi igazgató tevékenysége főleg az ellenőrzés fokozására, az ügyintézés jobb megszervezésére, gyorsítására, a birtokgazdálkodás körülményeinek javítására irányult. A pénztárügyi igazgató tisztségével 1750-ben találkozunk; ekkor tette meg a magyar kamara Cotthmann Antalt a pénztári ügyek igazgatójává. Grassalkovich kamaraelnök 1751-ben terjesztette fel ezt a kamarai döntést királyi jóváhagyásra, ugyanakkor javaslatot tett a számvevőségi igazgató kinevezésére is. A kamaraelnök azzal indokolta felterjesztését, hogy az igazgatók munkájára szükség van az ügyvitel helyes rendjének biztosítása végett.

135 A két igazgató számára adott utasítások nem ismeretesek. Cotthmann abban az időben, amikor a magyar kamara 129 E 182. Magyar kamara arch. Arch. Fam. Koller. No. 292., E 15. Exp. cam. 1743. márc. Aug. 16. 130 E 15. Exp. cam. 1769. júl. Decr. 13. (Off. Rat.) 131 Uo. 1766. febr. Aug. 25., 1766. jún. Decr. 2., E 21. Ben. res. 1766. máj. 19. 132 E 182. Magyar kamara arch. Arch. Fam. Koller. No. 30. 133 Uo. No. 64. 134 Uo. No. 339, 347. 135 E 15. Exp. cam. 1750. szept. Cotthmann 1., 1750. szept. 0.8., utasítás a pénztár részére, hogy Cotthmann irányításával készítse el a pénztári kivonatokat. A királyi jóváhagyásra E 20. Refer. cam. orig. 1751. No. 84.