Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

Előszó

szerteszét működő királyi gazdasági és pénzügyi tisztviselőket, illetve hivatalokat.

5 Meglepő élességgel támasztja alá a hasonlóságot a Habsburg-tartományok fejlődése és a magyar fejlődés között az a körülmény is, hogy a magyar kamarának adott 1528. évi utasítás majdnem szóról szóra egyezik a cseh kamara 1527. évi utasításával,

6 holott a két ország különálló (bár sokban hasonló) fejlődése ezt nem mindenben indokolta. A magyar kamara hatáskörének megállapításánál szintén az általános fejlődés sajátosságai figyelhetők meg. Feladatául először csak a király összes jövedelmeinek (arany-, ezüst- és más ércbányák, sóbányák, harmincadok, vámok, királyi birtokok, az üresedésben levő főpapi birtokok jövedelmei stb.) kezelését jelölték meg. Gondoskodnia kellett a bérbeadott, illetve elzálogosított kincstári birtokok felülvizsgálatáról, felügyelnie kellett a pénzverésre, a pénzérmék megfelelő súlyára. Az 1531. évi utasítás szerint a hadiadó kezelése még nem tartozott a kamarához.

7 A török elleni állandó háború miatt azonban rövidesen a rendes királyi jövedelemnek nem számító hadiadó kezelésében, beszedésében is fontos szerepet kapott. A nemesi rendek — megfelelő adókezelő szervezet híján — nem tudták biztosítani a hadiadó gyors beszedését és kellő felhasználását. Ezért hozzájárultak ahhoz, hogy a hadiadó beszedésében a kamara közegei is közreműködjenek, s a kamarai pénztárba befolyt adót a kamara használja fel hadikiadásokra. A hadiadó ügyének intézésében a XVII. század közepéig a magyar kamara és a rendek közösen jártak el.

8 A török elleni küzdelem következménye volt az, hogy — legalábbis a XVII. század második feléig — Magyarországon a kamara sokkal nagyobb szerepet játszott a hadiadó és a lakosság egyéb ilyen szolgáltatásának a kezelésében, a hadellátás kérdésében, mint az osztrák tartományokban a bécsi udvari kamara, illetve a tartományi kamarák. Az osztrák tartományok hadiadóügyei legfeljebb annyiban tartoztak a bécsi udvari kamarára, hogy a rendi szervek által kivetett, beszedett és a helybeli kifizetések után fennmaradt adót a bécsi kamara alá tartozó udvari fizetőhivatalhoz, illetve később az udvari hadifizetőhivatalhoz szolgáltatták be. A bécsi udvari kamara egyébként a XVII. század közepéig csak az ún. kamarai jövedelmek (az uralkodó földesúri és felségjogain alapuló jövedelmek) központi pénzügyi hatósága volt, s főleg az udvartartás és a polgári (nem katonai) központi kormányzat költségeit fedezte,

9 hadikiadásai ezek mellett meglehetősen csekély összegre rúgtak. Ezzel szemben — amint az ismeretes — a magyar kamara a XVI. és XVII. században a „rendes" kamarai jövedelmeket is nagyrészben a török elleni hadikiadásokra fordította, s bizonyos tekintetben kiszélesítette a magyar kamara hatáskörét az osztrák kamarákkal szemben az a körülmény is, hogy Magyarországon a magyar kamarának a szepesi kamarával együtt a pénzügyigazgatáson kívül egyéb, az általános igazgatás körébe eső feladatokat is el kellett látnia.

10 A magyar kamara felállítása tehát a királyi jövedelmek kezelése, a kincstári gazdálkodás jobb megszervezése, az újszerű hatósági működés meghonosítása szempontjából pozitív jelentőségű volt. Más megítélés alá esik a magyar kamara 5 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás. 121. 6 Kérészy i. m. 33. 7

Uo. 38-40. 8 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás. 127 — 28. 9

Fellner-Kretschmayr, ÖZV. I. Abt. 1. Band. 70-71. 10 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás. 143. L3