Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
III. rész. 1741—1772
A kincstári bevételek növelésére való törekvés működött közre abban, hogy a Bosch alezredessel kötött szerződést 1748-ban felbontották, és a magyarországi, a szlavón, a bánsági hadélelmezés ügyét (res annonaria) öt évre a magyar kamarára bízták. A magyar kamara a Bosch-féle szerződés feltételei alapján vállalta el a gabonaellátást, azaz 1 porció kenyérért 6 x / 4 , illetve nagyobb (9—12 millió) porció leszállítása esetén 6 dénárt kapott. A számítások szerint a kincstár terményeit így jobban lehetett értékesíteni, mert a bérlet 1 pozsonyi mérő búzáért 30 kr-t, míg a kamarai kezelés 42 kr-t biztosított. A szerződés szerint Bosch alezredes maradt továbbra is a birodalmi hadellátási szervezet élén, magyarországi viszonylatban azonban őt közvetlenül a magyar kamara alá rendelték. Ide kellett benyújtania a gabonaügyi számadások egy példányát is (a másikat a bécsi kamarának). Az alárendelés következtében Bosch magyar kamarai tanácsos, továbbá a kamara gazdasági ós gabonaügyi bizottságának a tagja lett. A gabonaügyi számadások ellenőrzésére Bosch mellé külön számvevőt is rendeltek. Schönholz Ferenc gabonaügyi számvevő 1750-ben szintén szerepel a gazdasági és gabonaügyi bizottság névsorában. 52 Schönholz egyébként, Boschhoz hasonlóan, osztrák hadellátási funkciót is betöltött. Az 5 év leteltével a magyarországi hadélelmezés ügyét a bécsi főhadbiztosság vette át, 1758-ban azonban ismét a magyar kamara közvetlen irányítása alá került, s ott is maradt 1767-ig. Az 1758. évi szerződés megkötése után részletesen szabályozták a „res annonaria"-t. Most a „gabonaügy" tárgyalására külön bizottságot szerveztek (1753 előtt együttes gazdasági és gabonaügyi bizottság volt), a bizottság tagjai között szerepel Bosch Ferdinánd, a bécsi udvari kamara tanácsosa és a „res annonaria" birodalmi igazgatója. A külön gabonaügyi számvevőséget továbbra is Schönholz Ferenc (cassirius annonarius) vezette. Bosch igazgató egyébként, ugyanúgy mint 1748 után, a magyarországi hadellátás ügyében a magyar kamara fennhatósága alatt működött, a kurrens ügyeket ő maga intézte, egyébként minden ügyet, még az igazgatóhoz intézett kamarai rendeleteket is, a bizottság tárgyalt meg. A gabonahivatalok jelentéseiket és számadásaikat egy-egy példányban a magyar kamarához és az igazgatósághoz küldték fel, tehát az ellenőrzés kettős volt. 53 Az 1763. december 17-i szerződés némileg módosította az előző szerződések pontjait, a kamara kisebb megtérítést kapott egy-egy kenyérporció után, ezzel szemben mentesült 40 000 Ft lefizetésétől, amelyet eddig a gabonaalapból folyósított. 54 A meglehetősen kiterjedt szervezettel rendelkező hadellátási ügy átvétele a kamarai birtokgazdálkodás vonalán is munkatöbbletet jelentett. A magyar kamarának — amint erről később szó lesz — külön saját gazdasági és gabonaügyi igazgatója is volt, aki a birtokgazdálkodás oldaláról ellenőrizte a katonai gabona- és lisztellátás kérdését. A rendszerint a hadellátás céljait szolgáló tizedbérletet ebben az időben a magyar kamara — különös módon — alig vette igénybe. A források úgyszólván 52 E 182. Magyar kamara archívuma. Arch. fam. Koller. No. 97., a gabonaügy átadását elrendelő 1748. aug. 5-i királyi határozat. A gabonaügyi bizottságra E 68. Praes. Erdődy. Extraser. No. 165. 53 E 182. Magyar kamara archívuma. Arch. fam. Koller. No. 97. Norma rei annonariae nova. 54 E 21. Ben. res. 1763. dec. 17.
