Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

III. rész. 1741—1772

III. RÉSZ 1741 — 1772 1. A BÉCSI KÖZPONTI PÉNZÜGYIGAZGATÁS A Habsburg-birodalom életében 1740 után a nagyszabású államkormányzati átszervezések és reformok korszaka köszöntött be. A reformok elindítója az osztrák örökösödési és hétéves háború következtében kialakult súlyos bel- és külpolitikai válság volt, amely feltűnő élességgel mutatta meg a birodalom sokoldalú gyengeségét, s a monarchia további fejlődése, nagyhatalmi helyzetének megőrzése szempontjából elodázhatatlanná tette a kormányzat modern átalakítását. A háborúkban a monarchiát a fejlett iparú Szilézia elvesztésével súlyos gazdasági veszteség érte. Az állandó háborús kiadások az államháztartás válságát még inkább elmélyítették, az államadósságokat tovább szaporították. Világossá vált, hogy a birodalom ereje nem elegendő a nagyhatalmi feladatok megoldására, kevés a jövedelme korszerű hadsereg fenntartására, polgári és katonai igazgatása elavult, s nem alkalmas a meglevő erőforrások tervszerű kihasználására. A bécsi udvarnál az a meggyőződés alakult ki, hogy a monarchia nagyhatalmi helyzetét csak úgy tarthatja meg, ha a nagy ellenfélhez, a porosz udvarhoz hasonlóan, az államkormányzat, az államgazdaság, a gazdasági élet, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság fejlesztése terén az akkor korszerű államrendszer, a felvilágosodott abszolutizmus célkitűzéseit valósítja meg. Mindezek a törekvések a birodalmi központi pénzügyigazgatás épületében is mélyreható változásokat idéztek elő, s új korszak kezdetét jelentették ilyen téren is. Az 1740-es évek, amikor a monarchia minden erejét a háború kötötte le, még nem voltak alkalmasak nagyobb szabású átszervezések végrehajtására. Ekkor a hadiigazgatás és a pénzügyigazgatás mindennapi égető kérdéseit kellett megoldani az adott keretek között. Ezek az ideiglenes megoldások csak előkészítették az 1749-ben bekövetkezett átfogó államigazgatási reformot. Előkészítő, ideiglenes jellegük ellenére a pénzügyigazgatásban fontos változásokat hoztak.

1 A központi pénzügyigazgatásban 1749 előtt meghonosított, még nem tervszerű és rendszeres reformok általában a korábbi reformmeggondolások szellemében születtek, azaz a pénzügyigazgatási szervezet racionalizálását, az ügyvitel meggyorsítását, ésszerűsítését, a felesleges szervek megszüntetését tűzték ki célul. Nagyobb szabású államgazdasági elgondolások ezekben a reformokban még nem 1 A Habsburg-monarchia 1740 utáni fejlődési viszonyaira Fr. Walter: Die theresianische Staatsreform von 1749. Wien (1958), 16, 18., a gazdasági viszonyokra Eckhart F.: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában (a továbbiakban: A bécsi udvar gazd. pol.) Bp. 1922, 5—12, az 1749 előtti reformokra Fr. Walter: Die Geschichte der österreichischen Zentralverwaltung in der Zeit Maria Theresias. Die Österreichische Zentralverwaltung. II. Abt. 1. Band 1. Halbband (a továbbiakban: ÖZV. II. 1/1.) Wien 1938, 89-90.