Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

Függelék

Sclavoniae bano, comité Georgio de Zrinio tavernicorum, comité Francisco de Nádaad agazonum, comité Thoma Erdeödy de Monyorókerék dapiferorum, eodem Iohanne Draskovith cubiculariorum, Stephano de Iliesháza curiae nostrae, Nicolao Istvánffy de Kis Azzonffalva ianitorum, et Georgio Turzo de Bethlemffalva pincernarum nostrorum regalium magistris, Stephano Pálffy de Erdeöd comité Posoniense, Ceterisque quam plurimis regni nostri Hungáriáé comitatus tenentibus et honores. RUDOLPHUS m. p. (L. S. pendent, duppl.) Tiburtius Himmelreich m. p. Kovachich, Martinus Georgius: Codex authenticus iuris tavernicalis. Buda 1803. 26-53. 1.* 2. A VÉGRENDELETI ÜGYEKRŐL SZÓLÓ TÁRNOKI CIKKELY, VALAMINT A TÖBBI CIKKELYEK RUDOLF ÁLTAL 1603. AUGUSZTUS 27-ÉN TÖRTÉNT MEGERŐSÍTÉSE Nos Rudolphus II. Dei gratia etc. Memoriae commendamus tenoré praesentium significantes, quibus expedit universis. Quod fidelis noster, nobilis Sebastianus Dobner, nótárius civitatis nostrae regiae Soproniensis, nostrae Maiestatis venions in praesentiam, suo ac fidelium nostrorum prudentum ac circumspectorum magistrorum civium ac judicum et juratorum, ceterorumque universorum civium et inhabitatorum septem civitatum nostrarum regalium, sive liberarum, utpote Cassoviensis, Posoniensis, Tyrnaviensis, Soproniensis, Bartffa, Eperjes et Zakolcza, nominibus ac in personis nobis humiliter exponi curavit in hunc modum. Quod licet nos anno proxime praeterito sexcentesimo secundo supra millesimum, ad humillimam ipsorum instantiam et supplicationem, certos quosdam articulos iuris eorum tavernicalis cursum et ordinem concernentes, quibus prout antea, ita etiam deinceps futuris ac perpetuis semper temporibus, pro lege scripta et usurpata, sine quorumvis reclamatione et impedimento libère uti, fruique possint ac debeant, specialibus Uteris nostris privilegialibus, superinde emanatis, eisque extradatis, benigne confirmaverimus quia tamen nescitur, quo errore, aut casu quidem articulus, qui de testamentis ipsorum civium, praefatarum septem civitatum nostrarum regiarum et appellatione eorundem agit, et inter reliquos articulos in protocolo sedis tavernicalis continetur, ex dicto solenni privilegio nostro emissus et non confirmatus fuisset, indemnitati suae consultum cupientes, omittere nequaquam praefatae civitates nostrae potuissent, quin pro illius quoque articuli confirmatione ad nos denuo recurrerent. Supplicans propterea Maiestati nostrae dictus Sebastianus Dobner suo ac praefatorum, quorum supra, nominibus ac in personis humiUime, quatenus praefatum emissum et limitationem testamentorum concern entern articulum, nobis denuo exhibitum et praesentatum, omniaque et singula in eo contenta ratum, gratum et accepta habendo, peculiaribusque Uteris nostris privilegialibus verbotenus inseri et inscribi faciendo, nostrumque regium consensum ei praebendo, autoritate nostra regia similiter, clementer acceptare, approbare, roborare et ratificare, ac pro suprascriptis magistris civium, judicibus et juratis, caeterisque universis civibus et incolis praefatarum septem civitatum regiarumque ipsorumque posteris ac successoribus universis, quo eo etiam inter reliquos articulos pro lege scripta et usurpata perennaliter uti et frui queant, innovando perpetuo valiturum gratiose confirmare, atque ab omnibus inviolate ac firmiter observari facere dignaremur. Cuius quidem articuli tenor talis est. Item quod quaecumque causae testamentariae ex parte haereditatum, vel aliarum rerum mobilium, vel immobilium, in praedictis liberis civitatibus existentium, in praesentia eorundem judicum fuerint susci4 A szövegben előforduló szerkezeti hibák javításától, ill. a hiányok pótlásától el kellett tekintenünk, mivel az eredeti szöveg nem állt rendelkezésünkre. így [!] jellel utaltunk arra a szövegrészre, amely Kovachich fentidézett munkájában hibás, illetőleg — súlyosabb esetekben — jegyzetben adtuk a szöveg helyesbítését.