Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

III. A tárnoki hivatal és a tárnoki szék ügyvitele

ban vonták be az újjászervezett Országos Levéltárba. A curiai levéltárral együtt érkezett be, természetesen, a tárnoki levéltár is.

68 A tárnoki levéltár iratsorozatai rendkívül értékes forrásanyagul szolgálhatnak mind a jogtörténet, mind a várostörténet kutatói számára, de a peres iratokban található gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozású adatokat nem nélkülözhetik az általános történetírás művelői sem. Az ülésjegyzőkönyvekből, valamint az ügyviteli és peres iratokból megrajzolható a késői feudalizmus magyar városainak anyagi és jogi helyzete, az uralkodóval való kapcsolatuk, s a korabeli magyar társadalomban betöltött szerepük stb. Az iratokból megismerhető továbbá a városok polgárságának nemzetiségi összetétele, vagyoni helyzete, a pénzgazdálkodás és a hitelélet alakulása, valamint a városi élet számos más vonatkozása, melyek egyenként is fontos adalékul szolgálhatnak hazánk és népünk történetének további megismeréséhez. 8 Varga Endre: Archívum tavernicale. (Ismertető leltárának bevezetése. Kézirat.) 6 Veres Miklós 81