Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)
III. A tárnoki hivatal és a tárnoki szék ügyvitele
szék gyakorlatában történő megvalósítására sohasem került sor. A bányavárosok továbbra is közvetlenül a személynöki székhez fellebbeztek. A tárnoki szék gyakorlatában olyan eset is előfordult, hogy a tárnoki városok joghatóságán kívül eső iparosok egymás között folyó pereiket ide akarták fellebbezni. 52 Végül olyan perek is kerültek itt megvizsgálás alá, amelyekben első fokon kiküldött bíróság (judicium delegatum) ítélkezett, amely lehetett nem tárnoki (személynöki) város, 53 sőt vármegye is. 54 4. A TÁRNOKI LEVÉLTÁR A tárnoki hivatal s a tárnoki szék működése során különböző iratféleségeket hozott létre. Ennek ellenére az általunk tárgyalt korszak kezdetén még levéltárról nem beszélhetünk, a perekkel kapcsolatos írásbeli tevékenység ugyanis még igen kezdetleges fokon állt, s az iratok megőrzésére sem fordítottak megfelelő gondot. A Mohács előtt képződött, s csupán a tárnoki jog leírására szorítkozó gyér iratanyag pl. — mint tudjuk — elveszett, az ezt követő évtizedekben pedig, a tárnoki szék rendszertelen működése miatt iratok alig keletkezhettek, de azok sem maradtak fenn. A tárnoki szék ekkori működésére is csak a tárnoki városok levéltárában fennmaradt iratok adatai alapján tudunk következtetni. A tárnoki intézmény iratanyaga a XVII. században is csak a régebbi tárnoki városok kiváltságleveleiből, valamint az ülés jegyzőkönyvek egy (a fennmaradt első) kötetéből állt. Ezeket akkor a tárnoki ládában vagy őrzőhelyen (cista seu conservatorium) helyezték el. A tárnoki ládát Pozsonyban őrizték, ahol Mohács után az ülésszakokat általában tartották. Amikor a tárnoki szék néha mégis egy másik tárnoki városban ült Össze, akkor többnyire a ládát is oda szállították át. Az 1681. évi soproni országgyűlés alatt összegyűlt tárnokszéki delegátusok június 24-én tartott ülésükön pl. úgy határoztak, hogy a Pozsonyban levő tárnoki ládát a tárnoki szék közös költségén Sopronba kell átszállítani. E feladattal Somogyi György pozsonyi, Stöhl sentiae regiae in judiciis locumtenentem, aut respective tavernicorum regalium magistrum deducantxu\" — Kovachich i. m. (Tav. adv.) III. 25. fol. (Eredetije Körmöcbánya város levéltárában.) 52 így pl. 1729-ben Trencsén, Nyitra és Bars megyei molnármesterek, akiknek a Vág és Nyitra folyókon voltak malmaik, a régebbi uralkodóktól nyert kiváltságaik alapján, egymás között folyó pereiket a tárnoki székre fellebbezhették. Az erről szóló bizony ságlevelet a tárnokszéki jegyző a tárnokmester pecsétje alatt ki is állította. O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 264. fol. 53 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. 1799. évi kötet. így pl. 1799-ben egy, helyileg egyébként Kapronea illetékessége alá tartozó perben Várasd (személynöki) város magisztrátusa, mint delegált bíróság ítélkezett. Erre nyilvánvalóan összeférhetetlenség miatt került sor, mivel a perben szereplő két felperes Kapronea (tárnoki) város szenátora volt. 64 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. 1829. máj. 13-i, 1835. jan. 24-i és 26-i, 1836. szept. 22-i és 1837. máj. 13-i ülések jegyzőkönyvei. — E jegyzőkönyvekben összesen 6 olyan per található, amelyekben első fokon Csongrád megye alispánja ítélkezett. Mind a hat per egy csődüggyel kapcsolatos, melyben Szeged város egyik szenátora is érdekelt volt. Nyilvánvalóan ezért történt, hogy a pert, illetve a pereket nem a város magisztrátusa, hanem legfelsőbb helyről kapott rendelkezés következtében a megye alispánja mint delegált bíró tárgyalta.
