Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

III. A tárnoki hivatal és a tárnoki szék ügyvitele

szék gyakorlatában történő megvalósítására sohasem került sor. A bányavárosok továbbra is közvetlenül a személynöki székhez fellebbeztek. A tárnoki szék gyakorlatában olyan eset is előfordult, hogy a tárnoki városok joghatóságán kívül eső iparosok egymás között folyó pereiket ide akarták fellebbez­ni. 52 Végül olyan perek is kerültek itt megvizsgálás alá, amelyekben első fokon kiküldött bíróság (judicium delegatum) ítélkezett, amely lehetett nem tárnoki (sze­mélynöki) város, 53 sőt vármegye is. 54 4. A TÁRNOKI LEVÉLTÁR A tárnoki hivatal s a tárnoki szék működése során különböző iratféleségeket hozott létre. Ennek ellenére az általunk tárgyalt korszak kezdetén még levéltár­ról nem beszélhetünk, a perekkel kapcsolatos írásbeli tevékenység ugyanis még igen kezdetleges fokon állt, s az iratok megőrzésére sem fordítottak megfelelő gondot. A Mohács előtt képződött, s csupán a tárnoki jog leírására szorítkozó gyér iratanyag pl. — mint tudjuk — elveszett, az ezt követő évtizedekben pedig, a tár­noki szék rendszertelen működése miatt iratok alig keletkezhettek, de azok sem maradtak fenn. A tárnoki szék ekkori működésére is csak a tárnoki városok levél­tárában fennmaradt iratok adatai alapján tudunk következtetni. A tárnoki intéz­mény iratanyaga a XVII. században is csak a régebbi tárnoki városok kiváltság­leveleiből, valamint az ülés jegyzőkönyvek egy (a fennmaradt első) kötetéből állt. Ezeket akkor a tárnoki ládában vagy őrzőhelyen (cista seu conservatorium) he­lyezték el. A tárnoki ládát Pozsonyban őrizték, ahol Mohács után az ülésszakokat általá­ban tartották. Amikor a tárnoki szék néha mégis egy másik tárnoki városban ült Össze, akkor többnyire a ládát is oda szállították át. Az 1681. évi soproni ország­gyűlés alatt összegyűlt tárnokszéki delegátusok június 24-én tartott ülésükön pl. úgy határoztak, hogy a Pozsonyban levő tárnoki ládát a tárnoki szék közös költsé­gén Sopronba kell átszállítani. E feladattal Somogyi György pozsonyi, Stöhl sentiae regiae in judiciis locumtenentem, aut respective tavernicorum regalium magis­trum deducantxu\" — Kovachich i. m. (Tav. adv.) III. 25. fol. (Eredetije Körmöc­bánya város levéltárában.) 52 így pl. 1729-ben Trencsén, Nyitra és Bars megyei molnármesterek, akiknek a Vág és Nyitra folyókon voltak malmaik, a régebbi uralkodóktól nyert kiváltságaik alapján, egymás között folyó pereiket a tárnoki székre fellebbezhették. Az erről szóló bizony ságlevelet a tárnokszéki jegyző a tárnokmester pecsétje alatt ki is állította. O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 264. fol. 53 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. 1799. évi kötet. így pl. 1799-ben egy, helyileg egyébként Kapronea illetékessége alá tartozó perben Várasd (személynöki) város magisztrátusa, mint delegált bíróság ítélkezett. Erre nyilvánvalóan összeférhetetlen­ség miatt került sor, mivel a perben szereplő két felperes Kapronea (tárnoki) város szenátora volt. 64 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. 1829. máj. 13-i, 1835. jan. 24-i és 26-i, 1836. szept. 22-i és 1837. máj. 13-i ülések jegyzőkönyvei. — E jegyzőkönyvekben összesen 6 olyan per található, amelyekben első fokon Csongrád megye alispánja ítélkezett. Mind a hat per egy csődüggyel kapcsolatos, melyben Szeged város egyik szenátora is érdekelt volt. Nyilvánvalóan ezért történt, hogy a pert, illetve a pereket nem a város magiszt­rátusa, hanem legfelsőbb helyről kapott rendelkezés következtében a megye alispánja mint delegált bíró tárgyalta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom